A könyvtárpedagógia elmélete és gyakorlata

 

Dömsödy Andrea: A könyvtárpedagógia elmélete és gyakorlata. Második kísérlet a téma összefoglalására. Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2018, 312 p., ISBN 978-963-88046-9-3

A kötet a KTE 2019-es Tavaszi Szakmai Napján megszervezett könyvbemutatótól lesz elérhető.

Tartalomjegyzék

Előszó 10

Feladatok 12

1. A könyvtárpedagógia 13

1.1. A fogalom, a téma megjelenése 13
1.2. Fogalma 15

Feladatok 18

1.3. A könyvtárpedagógia céljai 19

Feladatok 25

1.4. A könyvtárpedagógia kapcsolódási pontjai 25

1.4.1. Az információs műveltség fejlesztése 27

1.5. Könyvtárpedagógiai szemléletek, megközelítések 30

1.5.1. A könyvtár funkciói a pedagógiai paradigmákban 30
1.5.2. A könyvtárhasználó-képzés, a könyvtárpedagógia megközelítései 31
1.5.2.1. Információs műveltség fejlesztése vagy könyvtárhasználó-képzés 35
Feladatok 36
1.5.3. Konstruktivista könyvtárpedagógia 36
1.5.3.1. A könyvtár a konstruktivista tanulási környezetben 36
1.5.3.2. A tudásrendszer, a tanulás fejlesztése könyvtári támogatással, forrásalapú tanulással 39
1.5.3.3. Konstruktivista használóképzés 44

2. A könyvtárpedagógus 46

2.1. Az iskolai könyvtáros és a könyvtárostanár 46

2.2. A gyermekkönyvtáros 49

Feladatok 51

3. A könyvtárpedagógiai célok, elvárások 52

3.1. IFLA irányelvek 54

Feladatok 57

3.2. Nevelés, szokásformálás 58

3.2.1. Olvasással nevelés 60
3.2.2. Olvasóvá nevelés, olvasásfejlesztés 61
3.2.3. Könyvtárhasználóvá nevelés 65
Feladatok 66

4. Célcsoportok 67

4.1. Iskoláskor előtt 67

4.2. Iskoláskor 70

4.2.1. 1-4. évfolyam 71
4.2.2. 5-8. évfolyam 72
4.2.3. 9-12. évfolyam 73

4.3. Felnőttkor 76

4.3.1. Pedagógusok, pedagógusjelöltek 77
4.3.2. Szülők 79
Feladatok 79

5. Színterek 80

5.1. A könyvtárak együttműködésének jelentősége, lehetőségei 80

5.2. Közkönyvtár, települési könyvtár 81

Feladatok 85
5.2.1. Gyermekkönyvtár, ifjúsági könyvtár 86
5.2.1.1. Meghatározás, küldetés 86
5.2.1.2. Fejlődéstörténeti morzsák 87
5.2.1.3. Célcsoportok 89
5.2.1.4. Szervezeti formák, típusok 91
5.2.1.5. Célok, funkciók, sajátos feladatok 92
Feladatok 97

5.3. Óvoda 98

5.3.1. Óvodai könyvtár 99

5.4. Iskola 99

Feladat 101
5.4.1. Iskolai könyvtár 101
5.4.1.1. Meghatározás, küldetés 101
5.4.1.2. Célok, funkciók, sajátos feladatok, jellemzők 104
5.4.1.3. Fejlődéstörténeti morzsák 110
5.4.1.4. Célcsoportok 113
5.4.1.5. Aziskolai könyvtárak típusai – Iskolatípus szerint 114
5.4.1.6. Aziskolai könyvtárak típusai – Használók szerint 120
5.4.1.7. Aziskolai könyvtárak típusai – Működési szint, szervezet szerint 122
Feladatok 126

5.5. Iskolai könyvtár vs. közkönyvtár/gyermekkönyvtár 127

5.5.1. Iskolai könyvtár, gyermekkönyvtár együttműködése 129
5.5.2. Kettős funkciójú könyvtárak 132
Feladatok 133

5.6. Felsőoktatás 133

5.6.1. Felsőoktatási könyvtár 136
Feladat 138

5.7. Egyéb könyvtártípusok 138

Feladatok 139

5.8. Egyéb intézmények 140

5.9. Szakmai szervezetek 141

5.10. Egyéb területek 141

Feladat 142

6. Módszertan 143

6.1. Módszer vagy módszertan? 143

Feladatok 146

6.2. Alapelvek, kiemelt szempontok 147

6.2.1. Forrásalapúság – információközpontúság 147
6.2.1.1. A források beépülésének szintjei 150
6.2.1.2. A forrásalapú feladatok koordinátarendszere 154
6.2.1.3. Történeti morzsák 156
Feladatok 157
6.2.2. Használat-, használó-, tanulás- és tanulóközpontúság 158
Feladatok 159
6.2.3. Szemléletformálás, a nézetekre építés 159
6.2.3.1. Könyvtárképek 164

6.2.3.2. Az információs műveltségről és az információkeresésrőlalkotott nézetek 170
6.2.3.3. Az internetről alkotott nézetek 174
6.2.3.4. Tanulási, tanítási megközelítésben 175
6.2.3.5. Könyvtárosok szemlélete 177
Feladatok 178
6.2.4. Folyamatalapú megközelítés 179
Feladatok 184
6.2.5. Motiválás – Motivációs rendszer 184
Feladatok 187
6.2.6. Tervszerűség 187
6.2.6.1. Fokozatosság, spirális tervezés 190
6.2.7. Tantárgyköziség, tantárgyi koncentráció 191
6.2.8. Aktivitás 192
6.2.9. Szemléletesség 193
6.2.10. Differenciálás 194

6.3. További kérdések 195

6.3.1. Témaválasztás, kérdésfeltevés 195
Feladatok 198
6.3.2. Ellenőrzés, mérés, értékelés, reflexió 198
6.3.2.1. Könyvtárpedagógusi reflexió 201
6.3.2.2. Résztvevői reflexió 201

6.4. Szervezeti keretek 202

6.4.1. Tantárgy vagy nem tantárgy, befogadó tárgy 203
6.4.1.1. Mikor és ki tanítsa? 205
6.4.2. Tantárgyak, kurzusok támogatása 207
Feladatok 208

6.5. A könyvtárhasználati foglalkozások típusai 208

6.5.1. Helyszín szerinti foglalkozástípusok 209
6.5.2. Tartalom és keretek szerinti foglalkozástípusok 211
6.5.2.1. Könyvtári óra a felsőoktatásban 214
6.5.3. Választási szempontok 215
Feladat 216

6.6. Forrásalapú alkotások, feladatok 216

6.6.1. Megvalósítás, az eredmények felhasználása 219

6.7. Tehetséggondozás, tanulmányi verseny 220

6.7.1. A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny feladatai, tartalma 223
Feladatok 226

7. A könyvtárpedagógiai tevékenység tartalma 227

7.1. A könyvtárpedagógiai program 227

7.1.1. A KPP részei 229
7.1.2. A KPP formája 232
Feladatok 232

7.2. Tantervek, tartalmi szabályozók 233

7.2.1. Könyvtárhasználat és a NAT kereszttantervi követelményei 235
Feladatok 239

7.3. A könyvtárhasználati tananyag 240

7.3.1. A tananyag meghatározásának, kiválasztásának főbb szempontjai 240
Feladatok 242
7.3.2. A tananyag szerkezete és tematikai egységei 243
Feladatok 248
7.3.3. Könyvtárak témaköre 249
7.3.4. A források témaköre 254
7.3.5. Az információkeresés témaköre 257
7.3.6. Az információ- és forráshasználat témaköre 262
7.3.7. A problémamegoldás témaköre 268
7.3.8. Az információs műveltség fejlesztésének egyéb területei 269
7.3.8.1. Szövegértés és könyvtárhasználat 269

7.4. A könyvtár, a könyvtári munka 270

7.4.1. A könyvtár elhelyezése 271
Feladatok 274
7.4.2. Térszervezés, berendezés 275
Feladatok 277
7.4.2.1. Állomány elrendezése 277
Feladatok 278
7.4.3. Gyűjteményfejlesztés 279
Feladatok 281
7.4.4. Pedagógiai szempontok az állomány feltárásában 281
7.4.5. Könyvtári szolgáltatások 282
7.4.5.1. Olvasószolgálat, tájékoztatás 283
Feladatok 285

7.5. Szakmódszertan, tantárgy-pedagóga 285

7.6. Szakirodalom 288

Összegzés 290

Felhasznált irodalom 292

Jogszabályok 304

Ábrajegyzék 305

Melléklet 306

Az Egyesületről 310

A KTE kiadványai 312

Előszó

 

„Könyvem tárgya a könyvtár-pedagógia területeinek, céljainak, módszereinek feltárása összefoglalás, rendszerezés és figyelemfelhívás céljából. Így nem kizárólag könyvtárostanároknak és az iskolai könyvtárügyben érdekelteknek szól, hanem minden könyvtárosnak és pedagógusnak, nevelésben érdekeltnek. A mű egyik szándéka, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a könyvtár-pedagógia céljainak megvalósítása nemcsak egy szűk szakma feladata.

A könyvtár-pedagógia jelenleg egy olyan kialakulóban lévő tudományterület, melyet sokan és sokféleképpen művelnek. Ez önmagában még nem okozna nehézségeket, hiszen a sokszínűségre utal, viszont ennek okait megvizsgálva már nem lehetünk ilyen derűlátóak. A sokféleség oka jelenleg elsősorban az, hogy a területnek még nincsen kimunkált kutatásokkal igazolt, letisztázott, összefoglalt leírása, módszertana (ezt ez a dolgozat sem fogja tudni megadni)” (Dömsödy, 2003, 7.) – olvasható jelen mű 15 évvel ezelőtti változatának előszavában. A cél és a helyzet mit sem változott azóta. Majd az előszó így folytatódik:

Az első változat alapjául szolgáló szakdolgozat eredeti „címe A könyvtárpedagógia rendszere és fejlesztési lehetőségei volt. Ebből a könyvtár-pedagógia maradt meg, jelezve, hogy a „rendszer” még korántsem teljes. Minden törekvés ellenére vannak benne aránytalanságok és minden bizonnyal hiányosságok is. A lehetséges és szükséges fejlesztési, kutatási területek egy részére találhatunk utalásokat a fejezetekben. Mindezek ellenére mégis a szakma elé kerül. Ennek oka, hogy szakmai gondolkodást, vitát, és ha lehetséges, kutatásokat szeretne elindítani, hogy ezek segítségével még mélyebben és részletesebben lehessen feltárni a tárgyalt területet.

A mű a meglévő szakirodalom és annak továbbgondolása alapján próbálja a könyvtár-pedagógiát körülhatárolni (amennyiben ez lehetséges).” A leírás, a rendszer most sem lett teljes. A szakmai párbeszéd pedig most talán még fontosabb, hiszen a digitális világ erősödése, a pedagógia és az oktatáspolitika változásai egyfajta válságot is okoznak az iskolai könyvtárügy és a könyvtárpedagógia területén is. Erre reagálni szükséges, a felvetődő problémák mentén újragondolandó a szakma, annak céljai és módszertana. Ehhez ez a kötet önmagában kevés – már csak befejezetlensége okán is –, nem is az a célja, hogy egy működő módszertant mutasson be, bár nyilvánvalóan vannak szakmai irányok, melyek mellett elköteleződtem, de törekedtem más megközelítéseket is megmutatni. Ezt a célt szolgálják az egyes részek történeti előzményekkel való kiegészítései is.

A módszeres történeti kutatás nem volt része a munkának, de sok előzményt fontosnak gondoltam megemlíteni, hogy láthatóvá váljanak célok, elvek, módszerek, hiszen azok nem függetlenek a korszaktól, a pedagógiai szemlélettől. Sok a régi forrásra való hivatkozás, hiszen a téma nem ma kezdődött. Sok mindenben hosszú évtizedek óta nem változtak az alapok. Újabb forrásokban is olvashatók, de fontos látni a gyökereket, a forrásokat.

A kötet alapjában követi az előző felépítését, ebbe dolgoztam bele az elmúlt 15 évben a témával kapcsolatban megjelent publikációimat. Ez nem egyszerű beleszerkesztés volt. A legtöbb felosztást, ábrát felújítottam. Kisebb-nagyobb változtatásokat tettem rajtuk, ezek hol javítások, hol fejlesztések.

Az előzőhöz képest kimaradt a konkrét módszereket bemutató fejezet. Erre biztosan sok kolléga várt, de a módszeréhséget ez a kötet nem fogja tudni csillapítani. Okként nevezhetjük meg az időn és terjedelmen kívül, hogy hiszek abban, hogy a szakma legtöbb problémája nem a módszerekből, hanem a szemléletből fakad. Ez egyszerre vonatkoztatható a könyvtárpedagógusok és az őket körülvevő oktatási és könyvtári környezetre.

Újdonság a kötetben, hogy a legtöbb fejezethez feladatok is kapcsolódnak. Ezek célja kettős. Egyrészt vannak témák, problémák, melyek kifejtésére nem maradt energia, vagy szétfeszítette volna az általánosságban fogalmazó kereteket, vagy magam sem tudok rájuk jó válaszokat adni, vagy azt gondolom, hogy nem lehetséges szituációtól független jó válaszokat adni. Másrészt céljuk, hogy elgondolkodtassák mind a gyakorló szakembereket, mind a könyvtáros-képzésben, a pedagógusképzésben, a könyvtárpedagógus-képzésben résztvevőket. Ennek megfelelően ezek nem ellenőrző, hanem az alkalmazást, a reflexiót, a fejlesztést célzó feladatok.

A kötet írásakor rengeteget tanultam. Az olvasott szakirodalom, a kollégákkal való beszélgetés, a tanítás mind-mind szerves része volt a tanulási, írási folyamatnak. A tanulás nem lezárt, miközben egy nyomtatott könyv az, vagyis a kötet semmiképpen nem teljes. A hivatkozások túlmutatnak rajta, bővítik azt, de sok kérdésben nem ad választ, csak alternatívákat mutat fel, gondolkodtat. 

Budapest, 2018. szeptember 1.

Dömsödy Andrea

Feladatok
Előszóhoz

1. A könyvtárpedagógus szakmának szüksége van egy átfogó, rendszerező kézikönyvre?

Miért? Mire? Milyenre?

2. Egy befejezetlen kötet miben segít, miben nem?

3. Tekintse át a tartalomjegyzéket! Melyik fejezet érdekli a legjobban? Miért? Mihez vár attól segítséget? Mire számít?

6.2.4. fejezethez

Az információs problémamegoldás lépései - újrahasznosítható feladat

 

Könyvismertetések

GÖNCZI László: A könyvtárpedagógiai elmélete és gyakorlata. In: Rácz András (főszerk.): Könyvkultúra Magazin Online. Bp., Kello, 2019.05.09. URL: http://konyvkultura.kello.hu/kritika/2019/05/konyvtarpedagogia Utolsó letöltés: 2019.05.15.

 

Támogató

A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.