Hírolvasó

A KTE Őszi Szakmai Napja – 2019

Iskolai könyvtár – tanulási forrásközpont – egy régi új szemlélet a napi gyakorlatban
I. A tanulási forrásközpont szolgáltatásai

A Könyvtárostanárok Egyesülete sok szeretettel várja a kollégákat, az érdeklődőket soron következő szakmai napjára.

A 2019/2020-as tanévben rendezendő két szakmai napunk keretében arra fókuszálunk, hogy a tanulási forrásközpontként működő iskolai könyvtár mit jelent a XXI. század társadalmi, oktatási környezetében. Hogyan lehet ezt a jelen személyi és tárgyi feltételekkel működtetni? Kevés előadással és több műhelymunkával szeretnénk megerősíteni a már az úton elöljáró kollégákat és segítséget nyújtani a most indulóknak.

Időpont: 2019. november 18., hétfő
Helyszín: Csili Művelődési Központ, 1201 Budapest, Nagy Győry István utca 4-6. Térkép
Regisztráció: programunk ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A téma

Az elmúlt években megjelent iránymutató dokumentumok szellemisége, elvárásai régi-új helyzetekbe hozzák az iskolai könyvtárakat. Mind arra mutatnak, hogy ezeknek csak a tanulási forrásközpont modellje szerint működő iskolai könyvtárak tudnak megfelelni. De mit jelent ez a mai magyar közoktatás jogi, tárgyi, személyi, költségvetési, tantervi… helyzete mellett? Mit tud és hogyan hozzátenni a könyvtárostanár a célok megvalósításához, a tanulás támogatásához?

  • A Digitális Oktatási Stratégia (DOS) épít a forrásközpontként működő iskolai könyvtárra. A digitális eszközök használatához tartalom és információs műveltség szükséges.
  • Az IFLA Iskolai könyvtári útmutató 2. kiadása erősíti a tanulóközpontú megközelítést és a kutatásalapú tanulást, amihez szintén tanulási forrásközpont szerinti működés szükséges.
  • A Nemzeti alaptanterv (NAT) jelenleg ismert változata is olyan tanulásképet mutat, melyet az önálló tanulásra és a kutatásalapú tanulásra való felkészítéssel tud az iskolai könyvtár támogatni.

A fenti dokumentumok elvben erősítik az iskolai könyvtárak szerepét. Ennek realizálásához viszont maguk az iskolai könyvtárak és könyvtárostanáraik is szükségesek. A digitális környezetben át kell gondolni a szolgáltatási kínálatot és a tanítás módját, tartalmát is.

Program

9.00-10.00           Regisztráció / Lehetőség a könyvtár megtekintésére

10.00-10.10        Köszöntő

10.10-10.30        Ünnepi pillanatok

  • A KTE emlékérmek átadása
  • Más szakmai díjazottak köszöntése
  • Testvérkönyvtárak díjazása

10.30-11.00     A Könyvtárostanárok Egyesületének közgyűlése

11.00-11.15     A Digitális Témahét iskolai könyvtári zsűrijének beszámolója
Németh Szilvia könyvtárostanár, Alternatív Közgazdasági Gimnázium,                                   Budapest

11.15-11.35     Beszámoló az IASL 48. konferenciájáról Dubrovnikból
Pataki Marianna könyvtárostanár, Kispesti Károlyi Mihály Magyar-                                         Spanyol Tannyelvű Gimnázium, Budapest

11.35-11.55     Iskolai könyvtár – tanulási forrásközpont – egy régi új szemlélet
Dömsödy Andrea iskolai könyvtári referens, Országos Pedagógiai                                             Könyvtár és Múzeum

11.55-12.00     A Móra ajánlata
Kovács Zsanett, Móra Kiadó

12.00-13.00       Ebédszünet / Lehetőség a könyvtár megtekintésére

13.00-14.30        1. választott műhely

14.30-15.50        2. választott műhely

15.50-16.00        KTE aktualitások

Részletes program

Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

 

Jó gyakorlatok – Könyvtár-pedagógiai műhelymunka Győrben 11.

Rendhagyó irodalomóra könyvtári környezetben – Petőfi Sándor élete és költészete Takács Krisztina

Könyvtár-pedagógiai műhelymunkánk 11. foglalkozásának helyszíne a Győri Szolgáltatási SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziumának könyvtára volt 2019. április 25-én.

Intézményünk az Oktatási Hivatal Bázisintézménye, és mint ilyen rendszeresen részt veszünk a Győri Pedagógiai Oktatási Központ (továbbiakban POK) rendezvényeiben. Ez a könyvtárhasználati bemutató óra a POK tavaszi szakmai napokhoz kapcsolódott: Rendhagyó irodalomóra könyvtári környezetben: Petőfi Sándor élete és költészete címen. A témát a befogadó tantárgy, a magyar nyelv és irodalom tanmenet alapján választotta ki a szaktanár.

Örültem ennek a témának, mert a tanulóknak sok előzetes ismeretük van az általános iskolai tanulmányaikból Petőfi Sándorról, és a középiskolás tankönyvben[1] egy bő fejezet foglalkozik vele. Ezen kívül nagyon sok hagyományos és nem hagyományos dokumentumot, internetes forrást találtam Petőfiről az órához.

A 10. A osztály 2. csoportja, 12 tanuló vett részt az órán. 3*4 fős csapatokat alkottunk (számkártyák húzásával véletlenszerűen), a könyvtári teret is így rendeztük át. A lexikonokat, fogalomtárakat, verses köteteket előre odakészítettem egy-egy csapat asztalára.

A feladatlapot 1-1 csapat közösen oldotta meg.

A feladatok

Négy feladatból álló feladatlapot készítettem, mivel egy tanóra állt a rendelkezésemre.

Ebből kettőhöz lexikonokat, fogalomtárat használtak a tanulók. Az első feladatot játékos formában szerettem volna elkészíttetni a csoportokkal. Az egyszerű kérdéseket a feladatlapon is meg lehetett oldani, de én egy LearningApps tankocka kitöltésével szerettem volna játékosabbá tenni a feladatot.

A technika azonban közbeszólt, óra elején nem volt internet a teremben, ezért maradtam az eredeti megoldásnál, lexikonokból kellett kikeresni a megfelelő választ és a feladatlapon kitölteni.

A második feladathoz is kellett internet, a Wikipédiában kellett Petőfi életrajzát tanulmányozni, ennek segítségével kiegészíteni egy hiányos életrajzot. Számítógépen megoldandó feladatnak szántam (internet hiányában), a tanulók találékonyságának köszönhetően, mobiltelefonon megoldott feladat lett belőle. Bár nem kértem a tanulókat, hogy hozzanak mobilt, mindenkinél volt. Pillanat alatt előkerültek a telefonok a farzsebekből. Én egy mobilnet megosztó eszközzel készültem arra az esetre, ha nem lenne internet.  Így megosztottuk egymás közt a mobilnetet és meg lett mentve a feladat.

A harmadik feladatot szintén meg lehetett oldani könyvből és internetes adatbázisokból is. Mivel ennek az osztálynak nem tartottam az internetes adatbázisokról órát, így készítettem egy kis segédanyagot a feladat megoldásához. A tanulók nagyon jól tudták ezt használni.

A negyedik feladatot pótfeladatnak szántam, arra az esetre, ha valamelyik csapat hamarabb végezne a többinél. Úgy terveztem, hogy 15 percet adok 1-1 feladatra. Ha számítógépen készítik el a feladatok egy részét, kellett volna ennyi idő, de mobiltelefonon sokkal gyorsabbak. Így a pótfeladatot is elkészítette az összes csoport.

Óra végén közösen ellenőriztük a feladatlapok megoldását. Végül az ellenőrzésnél használtam fel a LearningApps-t.

Letölthető óravázlat: Petőfi Sándor élete és költészete

Összegzés

Először tanítottam ezt a témát. A tanulók aktívan vettek részt a tanórán, de azért közben egy-két technikai kérdésük volt, ehhez kellett a segítségem, de a feladatok megoldásával boldogultak. A kényszer szülte feladatmegoldást ezután be fogom építeni az óraterveimbe.

Mobiltelefonon megoldandó feladatokat is készíteni fogok, így a mobiltelefon információkereső célú felhasználását is gyakorolják a tanulók.

Takács Krisztina, könyvtárostanár
Győri Szolgáltatási SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma

A fotókat készítette: Magdics Erika
Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

[1] Pethőné Nagy Csilla : Irodalom 10. II. kötet A romantika lírájából. A magyar romantika irodalmából. Eger, Eszterházy Károly Egyetem, 2014. p. 120-174.

IASL konferencia Dubrovnikban 5.

IASL konferencia Dubrovnikban
Dömsödy Andrea és Pataki Marianna beszámolója
5. rész, 5. nap

A nap folyamán hosszan buszoztunk Metković városába, ahol két iskolai könyvtárat, Narona római templomát látogattuk meg, majd hajókázás után egy ebédnél még hosszan beszélgettünk a kollégákkal, újabb kapcsolatokat teremtettünk.

Iskolai könyvtárak

Stjepan Radić Általános Iskola egy 1956-ban épült épületben működik. Kb. ezer diák kb. 50 osztály. A könyvtár az épületen kívülről egy verandáról közelíthető meg, mely frissen felújított. Először egy kis, nagyon tarkán vidámra festett kis helyiségbe érkezünk, melynek csak ruhatár funkciója van. Innen lépünk a könyvtárba, melyben a rigaihoz hasonlóan nem rögtön a könyvtáros asztalába, pultjába botlottunk, hanem egy kiállító falszakaszba és az új könyvek polcába.

A könyvtár egy 134 m2-es tér, mely egyterű, de a sűrű polcos állományt egy ügyes megoldással több ponton áttört fallal leválasztották, melyen két oldalról is van formabontó bejárat. Az egyik közvetlen a könyvtár bejárata felől, ahonnan a falra festett nagybetűkkel felfestett raktári rendet nem lehet nem látni. Az így létrejött szűk térben két kis egyéni tanulóhely, kuckó is kialakításra került. A fennmaradó nagyobb tér egyik oldalán egy óriási képernyő, nappalinak otthonosan berendezett tér található, melyben alacsony bútorokon a képeskönyvek böngészhetők.

A tér közepén variálható trapéz alakú asztalok szolgálják a foglalkozásokat és a csoportmunkát. A tér másik végében pedig a polcokon a szépirodalom kapott helyett. Innen nyílik egy kis folyosószakasz, amiből pedig a mosdók érhetők el.

A könyvtáros asztala modernül és kreatívan berendezett. Egy otthoni íróasztalra hasonlít, semmiképpen nem erődszerű, hanem inkább otthonos. Az otthonosságot erősíti a jól megválasztott mély fűzöld szín, amit a falakhoz választottak. A nagy fehér gömb alakú lampionok játékossá, még vidámabbá teszik a teret.

Az általános iskola mellett van a város középiskolája, melynek könyvtárát szintén meglátogathattuk. Ebben nem voltak különleges építészeti megoldások, de elrendezése érdekes volt. Három szinten helyezkedik el. A földszinten az aulából nyílik az olvasóteremnek nevezett tér, mely tágas, interaktív táblával, folyóirattárolóval és asztalokkal, székekkel felszerelt. Innen fel lehet jutni az első emeletre, ahol a kölcsönözhető állomány és a könyvtáros asztala, pultja található, ez már szorosan a könyvtár első emeleti bejáratához építve. Mert, hogy a könyvtárnak az iskola első emeleti folyosójáról is van bejárata. Az állomány elsősorban nagy példányszámú szépirodalomból állt és kevés, egy beugrónyi ismeretközlőből áll. emellett üveges vitrinekben egy kisebb kézikönyvtár is található. Rugalmasan használható trapéz asztalok itt is vannak.

Innen tovább folytatódott a belső lépcsőház a harmadik szintre, ami a tanári olvasó és ebédlő egyben. Körben könyvek, egy nagy asztal és néhány számítógép.

Egy nemzetközi közösség

A konferencia ötödik napjára egyre erősebb az az érzés, hogy miért is volt érdemes részt vennünk a konferencián. Azon túl, hogy megmutathattuk a magyar iskolai könyvtárügyet és egy kolléga jó gyakorlatát. A 5. nap végére rengeteg névjegykártyát, kontaktok gyűjtöttünk. Mi is sokaknak odaadtuk a KTE és az OPKM szórólapját. Többekkel hosszabban beszélgettünk. Erre a kirándulás hosszú busz- és hajóútja különösen jó alkalom volt. Többekkel már váltottunk e-mailt is. Ezek mind potenciális jövőbeni együttműködések. Ha valaki nemzetközi partnert keres, keressen minket, segítünk!

A fényképezés is jó alkalma volt a beszélgetések elindításának, így kérjük a kollégákat, nézzék el nekünk, hogy az utolsó napról szóló fotóinkon sok a tájkép és a csoportkép. Ígértük az újonnan megismert kollégáknak, hogy megosztjuk velük a fotóalbumot.

Ezúton köszönjük még egyszer az Nemzeti Kulturális Alapnak és az Eszterházy Károly Egyetemnek, hogy biztosította a részvételünk anyagi hátterét.

Az esemény fotóalbuma itt. A fotókat készítette: Dömsödy Andrea
Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

IASL konferencia Dubrovnikban 4.

IASL konferencia Dubrovnikban
Dömsödy Andrea és Pataki Marianna beszámolója
4. rész, a konferencia zárása

A konferencia záró, de igazából nem utolsó napján neves plenáris előadót hallgathattunk, műhelymunkában vettünk részt és megtartottuk második előadásunkat is.

Problémafelvetések

Ross Todd, neves amerikai professzor élvezetes előadásában az internetbiztonsággal kapcsolatban vetett fel problémákat. A gyerekek a jövőnk, idézte a “híres pedagógust” Whitney Houston dalát, mely szerint jól kell tanítani őket és hagyni őket, hogy menjenek az útjukon. Ezen belül fontos, hogy az online térben való biztonságos tevékenységre való felkészítést a könyvtáros szakma is segíteni tudja. Ebben nagy szerepe van az irányított  kutatásalapú tanulás megközelítésének, melyben az irányításnak van nagy szerepe. Segíteni kell a diákoknak végigmenni az úton. Mindezt pedig úgy, hogy a gyerekből, az ő fejükben lévő infomációkból indulunk ki, nem onnan, hogy információt keresünk. Kritizálta, hogy van rengeteg információs problémamegoldást leíró modellünk, de mind a problémából, sőt inkább az információhiányból és nem a gyerekek már meglévő információból indul ki. Össze kell tudnunk kapcsolni a gyerekek valós és online világát.

A reggeli műhelymunkák közül egy iskolai könyvtári osztályozással kapcsolatosat választottunk. Itthon keveset vagy nem is beszélünk erről a témáról. Már a absztraktból kiderült, hogy ezen Taipeiben működő amerikai iskolában az amerikában elterjedt Dewey osztályozást szeretnénk lecserélni. Az okokat arra vezették vissza, hogy túl hosszúak a raktári jelzetek, nem gyerekbarát, nem kultúrafüggetlen, a tantervhez nem jól illeszthető bizonyos témákat nem tudnak jól elhelyezni, mint pl. a hercegnős könyvek. A változtatást hosszas előkészítés után vezették be, melyben próbálták feltérképezni, hogy a gyerekeknek mi okoz gondot, mi alapján tudnának könnyebben tájékozódni. Megvizsgálták több más osztályozási rendszert is. Majd a Tiger Tracks Classification elnevezésű mellett döntöttek, mely szintén hierarchikus, a népszerű témákat jobban kiemeli, mert több főosztállyal dolgozik. Nem számokkal, hanem betűkkel jelöl. De sok szempontból nem derült ki, hogy miben több és más, mint az ETO.

A bemutató végén ajánlottak egy figyelemre méltó gyerekkönyvet: Anna Baccelliere I Like, I Don’t Like c. művét, melyben a gyermekvilág két oldalát mutatja be a nélkülöző és a nem nélkülöző gyerekek nagyon más nézőpontját állítja szembe egymással nagyon kifejező módon. A mű a gyermeki jogokra hívja fel a figyelmet.

Fókuszban a pedagógus

Therése Haglind, Emmelie Ernst, Ulrika Boström munkájából egy érdekes svéd gyakorlatot ismerhettünk meg, melyben egy 1500 fős, 120 pedagógussal dolgozó gimnázium könyvtárán belül egy pedagógiai központot hoztak létre, melynek célja, hogy az információs és médiaműveltség fejlesztésében segítse a pedagógusokat. A központ egy fizikailag is elkülönített pedagógiai könyvtár és szolgáltatások. Ebben a központban együtt dolgozik többek között a könyvtáros, a rendszergazda, az informatikatanár és az oktatásszervező. Az együttműködés területei pl.: az olvasásnépszerűsítés, beszerzés, a könyvtár élővé tétele, digitális megjelenés, információkeresés, forráskritika.

Josip Rihtarić, horvát kolléga jó gyakorlata arról szól, hogyan győzi meg a tantestületet a könyvtári témáknak, hogyan dolgozik velük együtt. Ehhez mutatott fogásokat, ötleteket:

  • Kávégép a könyvtárban. A gép felett egy tábla a fontos könyvtári információkkal.
  • Annotáció a katalógusban. A művekhez kéri a pedagógusokat, hogy írjanak ajánlót, véleményt, kommentet. Ezt konkrét kérdésekkel is inspirálja, hogy az információk módszertani szempontból is minél hasznosabbak legyenek a kollégáknak. Pl.: melyik részét, hogyan használta a tanítás során.
  • Tanári kosár. Arra a problémára, hogy a pedagógusoknak nem esik útba a könyvtár, nem jönnek be nap mint nap, egy ruhás kosarat rendszeresített. Ezt a tanári szobában helyezte el, melyben kb. 10 kötetet tesz és egy tanári névsort, melyen jelezni lehet a kötetek útját, vagyis, hogy éppen ki olvassa. A tanáriba minden kolléga jár, így tudja segíteni a könyvtári állomány megismerését. A kosár tartalmát havonta cseréli.
  • Kerekasztal. A pedagógusok kisebb körével ül le a könyvtárral és más tanítással kapcsolatos kérdésekről beszélgetni. Előre meghirdetett időpontokban. A külön-külön megbeszélések időigényesebbek, de megérik a befektetést, mert személyesebbek, a kapcsolatépítést jobban szolgálják. Ezek során a pedagógusok önképzését is segíti, melyre van igényük a kollégáknak.
  • Előadások, műhelymunkák az iskolai könyvtárban. Rendszeresen szervez formálisabb kollégáknak szóló könyvtári programot, melyen a téma az iskolai könyvtár.
  • Olvasmánylista. Probléma, hogy a pedagógusok egyszerre olvastatják a diákokkal ugyanazokat a műveket, a könyvtárban viszont nincs elegendő példány. Ezt megoldandó listákat állít össze, melyek a kötelező műhöz hasonlóak, hogy addig is legyen mit olvasni.
  • Új könyvek listája, ajánló bibliográfiák.

Bemutatkozásunk

A konferencia utolsó blokkjában megtartottuk a hazai iskolai könyvtárügyet bemutató előadásunkat. Annak ellenére, hogy kevés résztvevő volt, sok kérdést kaptunk, és ezek mentén beszélgetéssé alakult a szekció. Tovább erősödött bennünk, hogy sok más ország iskolai könyvtárai is hasonló problémákkal küzdenek, így érdekelte a kollégákat a magyar helyzet és az, mit gondolunk a megoldásáról. Erre nézve azt a lehetséges utat mutattuk be, melyben a könyvtárpedagógiai programot a tantestülettel közösen az iskoláért, a pedagógusok, a diákok szempontjából építjük fel. Ennek során hangsúlyozni kell, hogy a könyvtárpedagógiai program nem a könyvtáré, hanem az iskoláé. A könyvtárostanár annak “csak” koordinátora és egy láncszeme. Az teljesen biztos, hogy szemléletformálás szükséges a tanárok, a fenntartók és az oktatáspolitikusok gondolkodásában. Ehhez viszont a könyvtárostanároknak is változniuk kell, máshonnan és máshogyan közelítő módszereket is alkalmazni kell. Ennek egy lehetséges útja lehet a települési szintű könyvtárpedagógiai program, melyben az iskola pedagógusain, könyvtárosain kívül részt vesz a település minden olyan szakembere és aktív csoportjának képviselője, akik a gyerekekkel, fiatalokkal kapcsolatba kerül, legyen az orvos, rendőr vagy kulturális területen tevékenykedő. Ugyanazokkal a gyerekekkel dolgozunk, érdemes egy ügyet közösen képviselnünk úgy, hogy azzal még a másik szakterület is erősödhet.

 

 

A konferencia zárása

A záró ceremónián elhangzottak a köszönetek és átadásra került az IASL zászló a következő IASL konferencia szervezőinek. Jövő nyáron Texasban találkozik a szakma.

 

 

Az esemény fotóalbuma itt. A fotókat készítette: Dömsödy Andrea
Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

IASL konferencia Dubrovnikban 3.

IASL konferencia Dubrovnikban
Dömsödy Andrea és Pataki Marianna beszámolója
3. rész, 3. nap

A konferencia 3. napján folytatódtak az előadások. Erre a napra több workshopot is hirdettek, mely nem mind volt valóban műhelymunka. Ezen a napon került sor Pataki Marianna újszerű megközelítésű könyvtárhasználati óráinak módszereit bemutató előadására is.

A teljesség igénye nélkül tovább szemezgetünk abból a sokféle információból és inspirációból, ami minket ér.

A reggeli plenáris előadás kiemelt előadója Darryl Toerien az angliai Oakham School könyvtárának vezetője volt. Iskolájában a FOSIL (Framework Of Skills for Inquiry Learning = a kutatásalapú tanulás készségeinek programja/tanterve) szerint tanítanak, mely szükségszerűen épít az iskolai könyvtárra. Ez a keret/modell egy 6 lépéses körkörös folyamat (connect – wonder – investigate – construct – express – reflect), melyre részletes, évfolyamokra lebontott tantervet is építettek. Annyira sikeres, hogy csoportot is alakítottak köré ebben az évben, melynek már most több mint 100 tagja van és még várják az érdeklődőket. 

A 21. századi iskolai könyvtár fikció vagy valóság? – Pataki Marianna előadása

Az előadásra a legnagyobb szekcióterem teltházas lett. Sokakat érdekelt a téma, hogy a Z generáció hogyan fogható meg a költségvetés nélküli könyvtárakban. Vagyis hogyan lehet egy régi gyűjteménnyel is modern, a könyvtárak funkciójára, hasznára fókuszáló foglalkozást, sőt tanítási órát szervezni. Ennek ötletei: a papíron lájkolás, a könyvtárban meg nem lévő könyvek ajánlójának raktári helyén való elhelyezése és a diákok saját mobil eszközeinek bevonása. Az előadásnak nagy sikere volt. A szünetekben folyamatosan gratuláltak és köszönték meg a kollégák az ötleteket és az élvezetes előadást.

Jó gyakorlatok

Janine M. Asmus, aki egy illionisi középiskola könyvtárostanára egy órán át sorolta hányféle könyvtár- és olvasásnépszerűsítő programot kínál diákjainak. Ezek mennyiségével és kreativitásával az év könyvtára címet is elnyerte államában. Ezek között feltűnően sok volt az evéssel kapcsolatos. Emellet mindegyiknek van egy hangzatos neve, szlogenje. Többhöz grafika, logó és azzal ellátott kiegészítők is tartoznak. Néhány ezek közül, ami nálunk kevésbé elterjedt:

  • Lunch and book – Ebéd és könyvek
  • Books and bagels – Könyv és bagel
  • Don’t be loco, have some cocoa – Ne légy őrült, egyél csokit!
  • Egy könyv egy iskola, Egy többféle iskola, Egy könyv néhány iskola
    • Pl.: a választott könyvhöz megadott sablonban borítót kell tervezni
  • Könyvkóstoló
  • Pot-luck lunch – batyubál ebéd
  • olvasószék verseny, Tartsd melegen a széket!
    • 3 kirakott székben valakiknek folyamatosan olvasniuk kell
  • Selfie in the shelfie – Szelfizz a polccal!
  • Cupcake wars – Cupcake háború
    • Egy amerikai tv-műsorhoz kapcsolódóan a diákok egy könyv által ihletve díszítik süteményeiket
  • Brown bag book – Papírzacskó könyv
    • a tanárkollégák fachjába teszi ebédidőben (az amerikai kultúrára jellemző, hogy papírzacskóban viszik az ebédjüket)
  • Nyári könyvklub

Antonija Lujanac, zágrábi iskolai könyvtáros csatlakozott egy nemzetközi aktív tanulási projekthez, melynek elemeit az iskolai könyvtárban is alkalmazta. Fit4kid program a mozgásra, egészséges életmódra és a cselekvés általi tanulás koncepciójára épít. Ennek megfelelően a könyvtárban sok az alkotó tevékenység, szabadon mozoghatnak, feltehetően ugrálhatnak is a gyerekek. A mozgást is igénylő játékok pedig nemcsak a könyvtárban, de már előtte is elérhetők a tanulóknak. A gyerekek ezen tanítási megközelítés és a sok érdekes program következtében jól érzik magukat, ez kihat a motivációjukra és természetesen így a tanulási eredményességükre is. A programot Erasmus és eTwinning együttműködésben valósították meg, melyhez csatlakozni is lehet. Prezentációja végén Eric Soehngen Death By Sitting: Why We Need A Movement Revolution c. könyvét ajánlotta.

Műhelymunkák

A  Heidi Hammond és Gail Nordstrom által vezetett Képeskönyvek vizualitásának értelmezése témájú workshop alatt a résztvevők betekintést nyertek a képeskönyvek illusztrációinak esztétikai értéken túlmutató jelentőségébe. Az illusztráció nem a szöveg vizuális nyelvre fordítása, hanem önálló nyelv, ami a figyelmes szemlélő számára felerősíti a szöveg üzenetét, sőt önálló jelentésréteggel gazdagítja azt. Számos díjnyertes alkotáson keresztül mutatták be a képi kifejezőeszközök hét kategóriáját. Ezt követően a résztvevők csoportokat alkotva mesekönyveket nézegettek, s a korábban bemutatott kritériumokat alkalmazták az illusztrációk vizuális nyelvének értelmezésére. „I really want to see my Grandma” című japán könyvecskébe azon mód beleszerettünk.

Marie Slaby és Kathy Lynch iskolai könyvtári tér újratervezése témájú műhelymunkájában Kína legnagyobb nemzetközi iskolájának könyvtárát mutatták be. A 2 szintes, 150 ezer kötetes, 14 alkalmazottal működő iskolai könyvtárat valóban újragondolták. Ebbe pedig sokféle módon vonták be az iskola közösségét. Érdekes volt látni, hogy mennyire tudatosan terveztek a könyvtárat körülvevő intézményegységekkel. A könyvtárat magában foglaló épület része még a művészeti tantermek, az informatikai szolgálat, a stúdió. A hagyományosakon kívül a következő funkcionális tereket valósították meg: kiállítótér, büfé, előadó tér, zöld fal (outdoor érzés), szabadtéri olvasó, zárt raktár. Felsoroláták, hogy a tervezés során a következő típusú tereket akarták megvalósítani: elmélyülő és lazuló hely, kollaboratív hely, külső hely (kültér), az intézmény múltjára utaló hely, rácsodálkozó, wow hely.

További érdekességek

  • Részt vettünk két IASL munkacsoport (SIG = special interest group) megbeszélésén. A könyvtárostanár-képző csoport a jövő, texasi évi IASL konferencián való megjelenésük tematikai fókuszát kezdte kialakítani és felhívták a figyelmet a témában 2018-ban megjelent IFLA kötetre: Barbara Schultz-Jones and Dianne Oberg (szerk.): Global Action on School Library Education and Training 
  • A gyermek- és ifjúsági irodalmi munkacsoportban megtudtuk, hogy az IASL-nek lehetősége van  az Astrid Lindgren Memorial Award (ALMA) gyermekirodalmi díjra jelölni. Várják nemzeti tagszervezetek javaslatát.
  • Ezen az estén volt a Gála vacsora. Asztaltársaságunk méltó volt egy nemzetközi konferenciához. Magyarországon kívül Kenya, Dél-afrikai Köztársaság, Törökország, Japán és az USA képviseltette magát. Ez az egész konferenciaélményhez sokat ad. Érdekes látni, hogy a sok kulturális és financiális különbség ellenére, mennyire egyek a céljaink és sok problémánk is közös.
  • A Gála keretében a horvát iskolai könyvtáros egyesület átadta a díjait, ami nyilvánvalóan megtiszteltetés a 3 kitüntetett kollégának, aki egy nemzetközi közönség előtt is bemutatkozhatott. Érdekessége volt a díjátadónak, hogy nemcsak a laudációk hangzottak el, hanem a kitüntetettek magukról készítettek bemutatkozó prezentációt.
  • A vacsora közben került sor az aukcióra. A konferenciára jelentkezőket előzetesen kérték, hogy hozzanak magukkal országukra jellemző ajándéktárgyakat, melyek jótékonysági aukcióra kerülnek. Ezek közül az érdekesebb darabok nyilvános árverésre kerültek. A többi tárgyra a konferencia alatt egy asztalnál szerveztek “csendes aukciót”. Ennek során a tárgyakhoz tartozó cetliken lehetett a nap folyamán licitálni. A két aukción befolyt összeg összesen 22 ezer kuna lett, melyet egy afrikai iskolai könyvtárnak adnak át.
  • A nemzetközi gyermekkönyvkiállításra összegyűjtött 213 könyv között több érdekes és gyönyörű könyvet lehetett megtekinteni. Ezek között találtuk a Szlovéniából érkező: Ostržek bere za bralno značko c. kötetet, mely Tilka Jamnik és Peter Škerl alkotása. A kötet egy olvasómozgalomhoz készült. Ebben a Pinokkión keresztül népszerűsítik az olvasást. Ami felkeltette az érdeklődésünket, hogy a kötet egy oldalán idézetek vannak a Pinokkióból a másikon pedig az olvasással kapcsolatos szöveg.

 

 

Az esemény fotóalbuma itt. A fotókat készítette: Dömsödy Andrea
Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

IASL konferencia Dubrovnikban 2.

IASL konferencia Dubrovnikban
Dömsödy Andrea és Pataki Marianna beszámolója
2. rész, 2. nap

A konferencia második napján beindult az, amitől már a program láttán is tartottunk. Rengeteg információ, rengeteg ötlet, rengeteg új ismerős. Csak győzzük feldolgozni, megosztani! Sok párhuzamos szekció, számtalan érdekes téma. Az általunk meghallgatottakból emelünk ki néhány gondolatot, melyeket most érdekesnek, fontosnak látunk.

További információk a horvát helyzetről

A nap reggel 9-kor plenáris előadással kezdődött, majd párhuzamos szekciókban folytatódott. Több horvát előadót is hallgattunk. Megtudtuk, hogy valóban van minden iskolának könyvtára, de nem mindegyikben van szakképzett iskolai könyvtáros, ami gond, de természetesen van sok képzett kolléga is. A képzésben a Bologna-folyamat náluk is nagy változásokat hozott, a könyvtárostanárképzés viszont más mint nálunk, náluk 6 év alatt lehet ilyen képesítést szerezni, mert ez kiegészítő képzés a diploma után.

Érdekes, hogy az előadások alapján az oktatás könyvtárhoz való viszonya részben más utat jár be Horvátországban. A szocialista oktatás, amit mi is jól ismerünk, nem támogatta az önálló tanulást és a kritikai gondolkodást. Ez az 1990-es években náluk is megváltozott. A tantervek nagyon erősen a technika felé fordultak. Náluk a könyvtárosok kezdték mondani, hogy ez így nem jó, mert a gondolkodás sokkal fontosabb, mint az IKT. Így ma már az iskolai könyvtár nincs messze az oktatástól, sem szellemben, sem fizikailag (az épület végében).

2006-ban megindult egy jelentős oktatási reform (Škola za život), mely még tart. Ebben az oktatáspolitika arra törekszik, hogy átálljanak az elavult tudásátadásra épülő struktúrából egy kompetenciaközpontúvá, melyet a kimeneti követelmények és nem az előírások vezérelnek. Stratégiai tervezés és tantervfejlesztés folyik. Ez valami olyasmi lehet, mint ami az első magyar NAT-ot előzte meg. Hosszú szakmai és társadalmi viták, fokozatos bevezetés. Ebben keresik az iskolai könyvtárak helyét. Külön tantárgy náluk sem lesz. A tantárgyi és a közös követelmények elismerik az iskolai könyvtárak szerepét, hangsúlyozzák a pedagógusok és az iskolai könyvtárosok egyűttműködésének szükségességét, de önálló tantárgy vagy blokk nincs a könyvtári témáknak. Ezért szükségesnek látta a szakma, hogy kidolgozzanak egy könyvtári programot, tantervet az új tanterv alapján. Ez nem hivatalos dokumentum, de segíti a kollégák munkáját.

Vanja Jurilj lelkesítő, nagy hatású előadása arra épült, hogy az iskolai könyvtárosok frusztráltak, mert tudják a feladataikat, de sokszor nincsenek meg az eszközeik a megvalósításhoz. Az ő megoldása erre az, hogy a tudás hatalom állítást valósággá kell tenni. Ehhez  bele kell tudni szólni a tantervek kimeneti követelményeinek megfogalmazásába, részt kell venni ezekben a folyamatokban. Ehhez nekünk iskolai könyvtárosoknak is változnunk kell. Tudni kell, hogy mik a céljaink, legfőképpen azt, hogy miért. Eddig elsősorban a gyűjteményeinkre fókuszáltunk, de arra kell inkább, hogy a gyűjtemény hogyan és mihez kapcsolódik. Egy gyógyír lehet a frusztrációra.

A kutatási előadások közül

A kutatói előadások között hallgathattuk meg Lyn Hay ausztrált oktató előadását, melyben az új technológiák tudáskonstrukcióra gyakorolt hatásának elméletét írja le. Ebben a technológia egy új eleme a tanulási környezetnek, ami a társas és az egyéni konstrukciót is jelentősen átalakítja. Az ezekkel kapcsolatos tanulói tapasztalatokra figyelni kell. Elméletét arra szánja, hogy jobban megismerjük a diákokat.

Mary Ann Harian amerikai kutató Dr. Rudine Sims Bishop elméletére épülő esettanulmányt mutatott be. Az elmélet szerint az olvasás ablak hatásakor a világ kitágul és újabb összefüggéseket ért meg az olvasó, vagyis az élményszerző olvasás és az információszerző olvasás nem válik el. Az olvasás tükör hatása esetén pedig az önismeret fejlődik. Az esettanulmány kamaszokat vizsgált. A tapasztalat az volt, hogy ha az ifjúsági irodalmi műveket a csoport számára megfelelően választanak, és értően dolgozzák fel, akkor ezek a hatások felerősödnek és az önértékelésre is hat. Ha viszont a szöveg nem találkozik a célcsoporttal, akkor az az olvasásra is negatívan hat, mert ellenséges érzéseket ébreszt a művel szemben, ami kihat az olvasásra általában is. A sikeres feldolgozások segítették a kritikus olvasóvá nevelést, vagyis a szépirodalom információforrássá válik. Az olvasás ezen keresztül a tanulási motivációt is növeli, sőt ezzel a megközelítéssel a világ, a környezetünk értelmezésére is felkészíthetjük a diákokat.

Kasey Garrison és Karen Gavigan folyamatban lévő kutatássalkapcsolatban beszéltek a képregényekről. A leszakadó gyerekek számára a képregény egy olvasási élmény, mely a vizualitás által erősíti a szövegértési kompetenciájukat, emellett önismereti fejlődéshez is vezethet. A képregény segíti az érzékeny témák feldolgozását is. Pl.: bevándorlás, LMBT, fajgyűlölet, pszichés problémák. Szerintük a könyvtár népszerűsítését is segíti, ha abban elérhetők a kamaszok problémáira rezonáló források. Ezzel az önsegítés és a könyvtárhasználat egyszerre fejleszthető.

Jó gyakorlatok

Korina Udina és Mia Mihaljević Ivančić, egy rijekai iskola pedagógusa és iskolai könyvtárosa egy olyan egész éves projektet mutattak be, melynek elsődleges célja, hogy a diákok az idegen nyelvre fordítást gyakorolják. Ennek motiváló formája, hogy a mesét kellett írniuk, melyet könyv formájában készítettek el. Ezt vezették végig 7 lépésben: az ötlet kialakítása, a szövegírás, az illusztráció tervezése, az illusztráció elkészítése, a szöveg fordítása és a publikálás. Ez utóbbi a projekt különlegessége, hogy a mesekönyvek nyomtatásban meg is jelentek. Ezekből az OPKM kapott is az előadóktól példányt, így azok hamarosan Budapesten is megtekinthetők lesznek.

Barbara Schultz-Jones és Lisa Åström által bemutatott gyakorlat Kuhlthau Student Learning Through Ohio School Libraries c. nagymintás kutatására épült. Az Ohio study célja, hogy azt vizsgálja, hogy a diákok hogyan értelmezik a könyvtáros szerepét a tanulási folyamatban. Ennek során arra jutottak, hogy a diákok szerint a dokumentumok helyének megtalálásában tud nekik a könyvtáros segíteni. Azt nem gondolták, hogy az információ vagy a számítógép használatában is segítésükre lehet egy könyvtáros. Az eredményeket látva cselekvési tervet dolgoztak ki. Ennek a kutatásnak mintájára Svédországban is lefolytatták egy hasonló kutatást, amiben már a pedagógusok véleményét is vizsgálták, melybe az igazgatókat is bevontak. Az eredményeket itt is stratégiai célok megfogalmazására használták. Az igazgatók segítségével az eredmény eljutott a fenntartókhoz is, melynek hatására többek sikerült megnyerni az iskolai könyvtárügynek.

A régió iskolai könyvtárai

Az IASL szervezetén belül vannak régiók szerint szerveződő csoportok. A nap délutánján ezeknek volt találkozója. Az európai régió megbeszélésén meglepően kevés ország, konkrétan: Norvégia, Horvátország, Hollandia, Izland, Bosznia-Hercegovina, Litvánia, Svédország, Törökország és Magyarország képviselői vettek részt. Felhívták figyelmünket arra, hogy amely nemzeti egyesület tagja az IASL-nek, annak tagjai egyénileg is tagjai lehetnek az IASL-nek, ami például szakmai anyagok elérésével jár.

Városnézés, intézménylátogatás

Este 4-8-ig városnézéssel egybekötött szakmai programon vehettünk részt. Az óvárosban a nevezetes látnivalók mellett meglátogattunk egy zeneiskolát, melynek ablakaiból, falairól gyönyörű kilátás tárult elénk. Könyvtára kicsi, de érdekes üvegfalú megoldással választották le a műemléki térből. Majd átmentünk a városi könyvtár a tegnapi nap már bemutatott fiókjába.

 

További érdekességek

  • Az IFLA Iskolai könyvtári szekció képviselője elmondta, hogy készül az IFLA-UNESCO Iskolai könyvtári nyilatkozat felújított változata.
  • A nemzetközi gyermekkönyv-kiállításra, melynek köteteit egy horvát iskolai könyvtárnak fogják ajándékozni a KTE és az OPKM nevében is vittünk magyar gyermekkönyvet.
  • A konferencián standoló kiadók egyike árulja Janikovszky Éva egy horvátul megjelent kötetét.
  • A zeneiskola egyik vitrinjében megpillantottuk a magyar parlamentet.

A könyvek:

 

Az esemény fotóalbuma itt. A fotókat készítette: Dömsödy Andrea
Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

IASL konferencia Dubrovnikban 1.

IASL konferencia Dubrovnikban
Dömsödy Andrea és Pataki Marianna beszámolója
1. rész

Jelenleg tart Dubrovnikban az IASL (International Association for School Librarianship) 48. éves konferenciája és a Iskolai könyvtári kutatások 23. nemzetközi fóruma. Az iskolai könyvtárügy legnagyobb nemzetközi konferenciája 1971 óta kerül megrendezésre. Katy Manck, az IASL jelenlegi elnöke kiemelte, hogy mennyire fontos, hogy a kutatás, képzés és a gyakorlat képviselői együtt tartják konferenciájukat, mert így a szakma mindkét területe inspirálódhat, kapcsolatot építhet.

A Könyvtárostanárok Egyesülete tagja az IASL-nek, de rendezvényükön eddig csak egyszer tudtunk résztvenni, egy szintén horvátországi eseményen Zágrábban. Az IASL éves konferenciája még soha ilyen közel nem volt Magyarországhoz. Ezt kihasználva az NKA és az EKE támogatásával két fől képviseli hazánkat: Pataki Marianna és Dömsödy Andrea.

A konferencia címe: Felzárkózás – képessé tétel – átalakulás: iskolai könyvtárak

Időpont:  2019. október 21-25.
Helyszín: Dubrovnik, Horvátország

A konferencia honlapja: http://www.iasl2019.hr/

Szervezők: International Association for School Librarianship (IASL, Iskolai Könyvtárosság Nemzetközi Szövetsége)  és Hrvatska udruga školskih knjižničara (Horvát Iskolai Könyvtárosok Egyesülete)

A konferencia céljai:

  • aktuális iskolai könyvtári gyakorlatok és kutatások megismertetése,
  • diskurzus az iskolai könyvtárak küldetéséről, víziójáról, szerepéről,
  • az iskolai könyvtári programok átalakítási irányainak megvitatása,
  • a horvát és a régió iskolai könyvtárügyének megismerése,
  • jövőbeli globális együttműködések megalapozása.

A konferencia első napja

Hétfőn reggel érkeztünk meg Dubrovnikba. Gyönyörű idő van. A konferencia csak délután kezdődött, így egy kisebb óvárosnézés is belefért még. Eközben a városi könyvtár egy fiókjára is rábukkantunk.

 

 

 

A konferencia előtt külön tájékoztatót tartottak az “első bálózóknak” (First Timer). Itt Katy Manck, az IASL elnöke köszöntött minket, majd röviden bemutatta a program felépítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatási és a szakmai előadások más színnel találhatók meg a programtáblázatban. Szintén más szín jelöli a “special interest group”-ok programjait, ahol olyan kollégák dolgoznak együtt, akik például a könyvtárostanárképzés vagy a gyermekirodalom területével kiemelten foglalkoznak.

A konferenciára 45 országból 240 kolléga érkezett. Mi a nézőtéren a kezdés előtt kazahsztáni, izlandi és horvát kollégákkal ismerkedtünk meg. A megnyitó egy kedves és látványos eseménye volt, amikor minden ország képviselője kitűzte kis zászlóját.

A megnyitó a horvát himnusszal kezdődött majd közben folyamatosan horvát zenei műsorelemek tarkították a beszédeket.

A két szervező egyesület elnökeinek rövid beszéde után a város képviselője is köszöntötte a jelenlévőket.

A kulturális minisztérium könyvtári osztályának vezetője hosszan részletezte, hogy a 2000-es években a horvát társadalom felismerte az iskolai könyvtárak jelentőségét. A hatféle könyvtártípusból álló könyvtári rendszer legnagyobb alrendszere az iskolai könyvtári. Büszkén mondta el, hogy Horvátországban  minden iskolának van könyvtára, ez jelenleg 1174 iskolai könyvtárat jelent. Erre nagy tapsot kapott. Ebben az évben feladatuk ezen a területen az iskolai standardok kidolgozása és bevezetése. A rövid bemutatóhoz jól kapcsolódott az oktatásért felelős minisztérium képviselője, aki szintén hangsúlyozta az iskolai könyvtárak fontosságát. Az elvárásoknak megfelelő iskolai könyvtár- és könyvtárosképe előremutató és modern képet mutat. Egyszerre van benne jelen a tanítás, a közösség, az inspirálás, a tudás, az interakció, a felfedezés. A könyvtárostanárt társalkotónak tekinti a tanulási folyamatban.

A szakmai program zárásaként Jasna Held mesemondó mesélt nekünk horvát és más népek meséiből angolul. A megnyitó koccintással zárult. Akik még bírták ezek után a Horvát kulturális örökség c. műhelymunkán vehettek részt este 9-10.30 között.

Az esemény fotóalbuma itt. A fotókat készítette: Dömsödy Andrea
Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

Olvasmányajánló könyvtárostanároknak – Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. április

Ajánló a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. áprilisi számából
  1. Dömsödy Andrea: A rigai könyvtárak üzenete In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. 4. szám 4-11. p. 

A cikk bevezetőjéből megtudhatjuk, hogy a Lett Könyvtárosok Egyesülete meghívására érkeztek Rigába a kolléganők. A lett könyvtárosok arra voltak kíváncsiak, hogy a KTE civil szakmai egyesületként hogyan valósítja meg a társadalmi felelősségvállalást, milyen dilemmákkal kell szembenéznie? Hogyan és milyen mértékben kell demokratikus ügyeket képviselni, a minőségi oktatás- és könyvtárügyért kiállni?

Az előadás mellet mód volt különféle könyvtárakat is meglátogatni, személyes tapasztalatokat szerezni. Elsőként a Lettországi Egyetem két karának könyvtárát tekintették meg, melyek a nap 24 órájában fogadják a látogatókat. Minden szolgáltatás önkiszolgáló, hétköznaponként  könyvtárosok segítik az olvasókat, az épületek nagyon nyitottak, otthonosak, nem különül el élesen az egyetemi és a könyvtári  és a közösségi funkció.

Lettország Nemzeti Könyvtára már építészeti megoldásával is kiemelkedő, szimbolikus jelentéssel is bír. A 12 emeletes, csupa üveg épület a folyó partján helyezkedik el és legalább annyira szolgál városi-közösségi térként, mint könyvtárként, ahol családok találhatnak programra. Vannak kiállítóterek, kilátó, étterem, konferenciatermek és a hagyományos könyvtári terek is megtalálhatóak. A 7. emeleten van a gyermekkönyvtár és gyermekirodalmi központ. Nem túl nagy, inkább hagyományos megjelenésűnek mondható, most tervezik a megújítását. Módszertani központként rengeteg különféle érdeklődésűnek és korosztálynak szerveznek programokat, versenyeket pl. Apáknak és férfiaknak szóló olvasóversenyt.

A Rigához közeli, Olaines középiskolájának könyvtárát részletesen bemutatja a szerző. Hogyan alakították át a tereket, hogyan mérték fel az igényeket, hogyan és mire használják a diákok a könyvtárat? A megvalósításért 2016-ban elnyerték Az év legjobb épülete Lettországban díjat- az átalakítás kategóriájában. A könyvtár tereinek részletes bemutatása- és a fotók alapján betekintést nyerhetünk egy lett iskolai könyvtár megjelenésébe és mindennapjaiba.

A látogatás alkalmat adott arra is, hogy tájékozódjanak a lett gyermekirodalomról, elkészüljön a magyar-lett gyermek- és ifjúsági irodalmi művek bibliográfiája http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=458.

A rigai könyvtárakról a KTE 8. szellemi műhelyén még többet is megtudhattak az érdeklődők http://www.ktep.hu/KSZM8

2. Dóra László : Kölcsönzési ranglisták – 2018. In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. 4. szám 12-20. p. 

Egy fővárosi peremkerület könyvtárának éves kölcsönzési statisztikáján alapuló adatsorokat és elemzéseket olvashatunk. Könyvtárostanároknak is érdemes tájékozódni: mit kerestek, mit kölcsönöztek a közkönyvtárban? Milyen változásokat láthatunk? Kik a legolvasottabb szerzők és mely művek vezetik a listákat? Számunkra különösen érdekes a gyermek- és ifjúsági lista! Mik befolyásolják ezeknek a listáknak a sorrendjét? Hogyan alakul a szórakoztató irodalom  kérdése és bővül-e az olvasói érdeklődési kör?

3. Maróthy Szilvia: Szabad hozzáférésű irodalom: Kerekes Pál új Kalauza In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. 4. szám 50-52. p. 

A cikk könyvismertetés. A kötet az on-line, ingyenesen és jogszerűen elérhető szépirodalmi alkotások elérhetőségének weboldalait mutatja be sokszínűen. Érdemes vele megismerkedni, ajánlani az olvasóknak, tudjanak a diákokkal ezekről a lehetőségről és éljenek is vele!

Budapest, 2019. szeptember 16.

Szakmári Klára, könyvtárostanár

Iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja – 2019 októbere

KÉPZELD EL! ÁLMODD MEG!

Ha október, akkor idén is Iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja (International School Library Month)!

Az iskolai könyvtárak világhónapja lehetőséget nyújt az egész világon az iskolai könyvtárakat irányítók számára, hogy egész októberben megemlékezzenek az iskolai könyvtárak jelentőségéről, s minden jóról, amit képviselnek.

Az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja idén a LET’S IMAGINE – Képzeld el! Álmodd meg! mottó köré szerveződik, a 2019-es IASL témájához kapcsolódóan: „Konvergencia-felhatalmazás-átalakulás: iskolai könyvtárak”. Ebben az évben arra szeretnénk ösztönözni a résztvevőket, hogy felfedezzék a kapcsolatot a könyvek, az olvasás, az iskolai könyvtárak és a képzelőerő, fantázia között. Abban a reményben választottuk ezt a témát, hogy valamennyi résztvevő számára 3-20 évesig megfogható lesz.

Ünnepeljünk együtt a világhónapot 2019-ben is a megadott téma köré szervezett projektekkel, rendezvényekkel. Reméljük, hogy a 2019-es világhónap az iskolai könyvtárak csodálatosan kreatív, ötletgazdag, világméretű ünnepi hónapja lesz!

A szervezők különböző programokon való részvételt ajánlanak, amelyek sokak érdeklődésére tarthatnak számot, de kétségkívül lesznek olyan résztvevők, akiknek saját elképzelésük szerint fognak megemlékezni a világhónapról a könyvtáraikban. Nem számít milyen kicsi vagy nagy könyvtárban dolgozol, kérünk, hogy fontold meg a részvételt a világhónapban!

A világhónap mindenki számára nyitott, függetlenül attól, hogy tagja-e az IASL-nek, vagy sem, ezért mindenki készüljön fel egy nagyszerű októberre a világhónap jegyében! Mindenki hírül adhatja a világhónapi tevékenységét, ha képeket és beszámolót küldd a  “What People are Doing for ISLM” oldalra. Bővebb információ: celebrateschoollibraries@gmail.com

Az ISLM csapata szívesen fogad új tagokat, és lelkesen támogat mindenkit a világhónap megünneplésében ebben az évben is:

Könyvjelzőcsere

Skype lehetőség 

Mókás feladatok: állatos vers, illetve nyelvtörő írása angol nyelven –  ehhez kapcsolódó angol foglalkozás tervvel

Ötletpaletta a világhónap egyéb módon való megünnepléséhez:

  • kreatív írás foglalkozás szervezése
  • vers felolvasó alkalom
  • plakát készítés olvasmányélményekről A/3-as méretben
  • Milyen lesz az iskolai könyvtár 100 év múlva? – kreatív prezentáció
  • A világunk – aktuális környezeti problémákhoz kapcsolósó kutatás és annak bemutatása
  • Tematikus felolvasó délután
  • Bármilyen felolvasó alkalom
  • Könyvkóstoló
  • Könyv bingó – különféle műfajú művek írására ösztönző táblajáték
  • Könyvkiállítás
  • Orwell víziója 1984-ben és napjainkban
  • Book-talk – olvasókör
  • Népmesemondás szülők, nagyszülők bevonásával népviselet, népi kultúra bemutatásával
  • Játszd el! Idősebb diákok csoportja kisebbeknek előad részleteket olvasásra ajánlott művekből
  • Író-olvasó, illusztrátor-olvasó találkozó
  • Könyvtári kincskeresés

Ha ezek közül a tevékenységek közül választanak a résztvevők, akkor kapcsolatba léphetnek olyan partnerekkel, akik szintén azt választották.

Forrás: International School Library Month (ISLM) URL: https://iasl-online.org/advocacy/islm/index.html Utolsó letöltés: 2019.09.11.

Összeállította az ISLM Team 2019, fordította: Pataki Marianna, szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

Testvérkönyvtárak TOP 10-es könyvei

Egy kedves dombóvári kolléganő, Erdeiné Hasulyó Laura ötletét valósították meg a Testvérkönyvtárak, összegyűjtötték a könyvtáruk tíz (de lehetett kevesebb is) legkedveltebb könyvét, amelyeket a gyerekek folyamatosan olvasnak, kölcsönöznek. Nagyon érdekes, hogy hol mi a kedvenc… de vajon melyik könyv, szerző lehet az abszolút kedvenc a testvérkönyvtárakban?

A 2019/20-as tanévben is szeretnénk folytatni a kezdeményezést!

A lista az alábbiakban elérhető: Kedvenc könyvek 2018_2019

Írta: Pandúr Emese
Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

 

Tartalom átvétel