Hírolvasó

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny országos írásbeli fordulóján elért eredmények elemzése 2018/2019

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny országos írásbeli fordulóján elért eredmények elemzése
2018/2019 Összeállította: Dömsödy Andrea

Lezajlott a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny. Az országos írásbeli fordulón mindkét korcsoportban ebben a tanévben is viszonylag alacsony pontszámokat értek el a versenyzők, de ez feladatonként és könyvtárhasználati tananyagegységenként eltérő képet mutat. Az alábbiakban a tavalyi évben megkezdett (http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=405) hagyományt folytatva az eredmények elemzését közzé is tesszük, hogy segítsük a jelenlegi egyéni és összesített eredmények értelmezését és a könyvtárhasználat tanítását, a versenyfelkészítő munkát.

Az elemzést a 2018/2019-es tanévről már nemcsak feladatonként, hanem könyvtárhasználati tananyagegységenként is elvégeztük. Az alábbiakban ennek összefoglalóját publikáljuk. A részletesebb elemzésért látogassanak el az OPKM honlapjára, ahol a versennyel kapcsolatos további információk (pl. feladatlapok, megoldókulcsok, eremények, fotók) is megtalálhatók: http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=439

Az összesített eredmény

A 7-8. évfolyamosok átlagos eredménye 41%, a 9-10. évfolyamosoké 37%. Az átlageredményből nem lehet feltétlenül messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az országos írásbeli forduló előtt jelenleg nincsen egységes szűrő, így az alaposan felkészülő és a próbálkozó diákok egyaránt ebben a fordulóban vannak. De érdemes az eredmények szempontjából az alábbi táblázatot áttekinteni, mert a különbségeket jól mutatja:

Az okok

 A 9-10. évfolyamosoknál mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a feladatlap jóval a versenyzők tudásszintje feletti teljesítményt várt el.

Ennek sok oka lehet, az alábbiak közül biztosan több is:

  • A beméréseket nem képzett mérés-értékelési szakemberek végzik.
  • Nincs előzetes szűrés, korábbi selejtező forduló. – Sajnos, évek óta nincs megyei szintű előválogató, így ebből az írásbeli fordulóból jutnak a diákok a döntőbe.
  • A magyar iskola válsága a tanulói teljesítményeken is látszódik. Nemcsak a PISA-n, hanem máshol is. – A feladatok közül nemcsak a szorosan vett könyvtárhasználatiak, hanem a szövegértési feladatok eredményei is alacsonyak.
    • A bemérésen volt diák, aki megfogalmazta, hogy neki az volt a nehéz, hogy nem utasításokat ad a feladat, hanem meg kell értenie a szituációt.
  • A magyar iskolai könyvtárak válsága látszódik a verseny iránt érdeklődő tanulók összetételén, eredményességén. Az új könyveket és technikai eszközöket alig biztosító iskolai könyvtárak, az óraszámot alig kapó könyvtárostanárok nehezebben tudnak tanulókat vonzani, meggyőzni arról, hogy az olvasás jó, a könyvtárhasználati tudás hasznos ma és a jövőben is.
  • A könyvtárostanár szakma válsága.
    • Egyre kevesebb kolléga dolgozik. A pályán lévő kollégák egyre több nem könyvtári munkát kénytelenek ellátni.
    • Továbbá tartalmi segítségként csak tanterv van. Nincs tankönyv.
  • A verseny változása.
    • A korábban végzett kérdőíves felmérésünk hatására folyamatosan vezetünk be/vissza változásokat. Ezeket szükségesnek tartjuk annak érdekében, hogy a verseny korszerű és szakszerű legyen. Az idei nagy változás volt, hogy újra van élő/valós könyvtárhasználat.
Következtetés

Mindkét feladatlapot gyakorló, az évfolyamnak megfelelő korosztályt tanító kollégákkal készítettük és javítottuk, megtörténtek a próbamérések is, nem versenyre felkészített diákokkal. A javítókulcs és a javítási logika is “pontkereső”, vagyis nagyon igyekeztünk mindenre pontot adni, amin az látszott, hogy a versenyző tudja a választ, érti a könyvtárhasználat vonatkozó elemét csak nem tud jól fogalmazni, nem találja a megfelelő szavakat. De természetesen voltak olyan itemek, melyek kifejezetten a megfelelő kifejezések használatát mérték.

Az átlageredmények így is elmaradnak az elvárttól, hiszen nem az összes vagy az átlagos 7-8. évfolyamos diákok tudását mérjük, hanem a könyvtárak iránt érdeklődő, a versenyre valamilyen mértékben felkészített diákokét.

Azt gondoljuk, az eredmények jelzésértékűek szakmánknak. Változni, változtatni kell. A körülményeket nehezebben tudjuk változtatni, de a versennyel igyekszünk a könyvtárostanár szakma által adott értékeket is felmutatni. Ezért és a fejlődési irányok kijelölése miatt sem gondoljuk, hogy a megoldás a feladatok összetettségének, nehézségének csökkentése. A jelenleg mért tudásszint szükséges a kritikusan gondolkodó, az információt tudatosan kereső és használó  diákok neveléséhez. Ezt a könyvtárostanár, a könyvtárhasználat tanítása, az információs műveltség ilyen tartalmú fejlesztése tudja megtenni.

A feladatokról és a teljesítményről összefoglalóan

Azokban a feladatokban, melyek direktebben kérték a könyvtárhasználati tudás alkalmazását, jobb átlageredmény tapasztalható.

Azokban a feladatokban, melyek egésze nem csupán könyvtárhasználati tudást, hanem általános műveltséget és szövegértési, -alkotási kompetenciát kíván, jobban teljesítettek a versenyző diákok.

Az igazán nagy nehézséget az a feladat okozta, melyben egy dolgozat szövegét kellett hivatkozás szempontjából elemezni. Ez tartalmilag és formailag is új feladattípus, mely a tudás alkalmazását és annak magyarázatát várta el.

Nagyon összetett feladat a korábbi évekhez hasonlóan a 7-8. évfolyamon nem volt, de ebben az évben a 9-10. évfolyam legkomplexebb feladata is csak annyit kívánt meg, hogy egyszerre több találati halmazt átvizsgálva kellett a források között válogatni.

Általában tapasztalható, hogy a diákoknak a feladatok megoldásáról való gondolkodás nagyobb nehézséget okoz, mint a feladat megoldása. Az új típusú feladat megoldásában is részben ez okozta a nehézséget. Vagyis a metakognitív tudásuk, a döntéseik tudatosítása területén van szükség jelentősebb fejlesztésre. Ez minden tanulási és szellemi tevékenység során fontos, de a könyvtárhasználatban különösen, hiszen itt nem elsősorban tárgyi tudást mérünk, hanem annak aktív használatát.

A korábbi visszajelzések alapján a verseny feladatai közé visszakerültek a tárgyi tudást direktebben mérő feladatok is. Ennek célja, hogy a gyakorlati alkalmazásban még járatlanabb, inkább az elméletből felkészített diákoknak is legyen sikerélményük, másrészt a konkrét tárgyi tudás mérését is fontosnak tartjuk, harmadrészt ennek fontosságát a diákokban is szeretnénk tudatosítani. Az eredmények ezen a területen sem kielégítőek elég széles körben.

Részletesebb adatok, megjegyzések az itemtáblázat elemzéséből Könyvtárhasználati tananyagegységenként

A feladatlapok eredményeit érdemes a könyvtárhasználati tananyag egyes témakörei mentén is áttekinteni. Ez segíti a felkészítői munkát és információ a szakma számára is a fejlesztési célok kijelölésében.

A két korcsoport feladatai egymással minimálisan hasonlíthatók össze. Mégis érdemes az alábbi táblázatot nem abszolút értékben, hanem rangsorában áttekinteni. (1. = legnehezebb)

Mindkét korcsoportban a legtöbb sikert a hagyományos keresd ki típusú feladatok adták. Ezek alapján a diákoknak az információkeresés és a szövegértés területén a legfelkészültebbek. Ez a könyvtárhasználat minimális szintje. Megtalálni egy megfelelő forrást és abból kigyűjteni a szükséges információt.

Látható, hogy míg a 9-10. évfolyamon a forráskiválasztás tűnik az egyik legbiztosabb tudásterületnek, addig a 7-8. évfolyamon ez okozza a legnagyobb nehézséget. Bár az eredmények értelmezéséhez hozzátartozik, hogy ezen a területen a 9-10. évfolyamon kevesebb volt az elméleti megfogalmazást kérő feladatrész. A forráskiválasztás, a széles körben és nagy számban megbízhatatlan információk korában felértékelődő tudás lett. 30-40 évvel ezelőtt sokkal kisebb mértékben határozta meg a tananyagot, most viszont elengedhetetlen, így ezen a területen már szükséges, hogy az alacsonyabb évfolyamokon tanulók is támogatást kapjanak.

A könyvtárhasználati tananyag meghatározó területe a különböző adatbázisok, katalógusok és az azokban való keresés ismerete. Ilyen feladat csak a 9-10. évfolyamon volt ebben a tanévben. Ezeken a területeken is sokan még támogatást igényelnek.

A bibliográfiai hivatkozás, forrásjelölés mindkét korcsoportnak nehézséget okozott, de meglepő módon a 9-10. évfolyamon jobban. Mindkét feladatlapon nagy számú item mérte ezt a tudást, és mindkettőn ezen a területen jelent meg az új típusú feladat. Az átlagos eredményt különösen ez a feladat húzta le, de a direkt forrásjelölési feladatok eredménye sem kielégítő egy könyvtárhasználati versenyhez képest.

A fentiek részletesebb elemzése a verseny honlapján érhető el: http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=439

Feladatonként 7-8. évf.

A 9 feladatból a versenyzők számára egy bizonyult igazán nehéznek és egy másik rossz eredményét a fáradtságból és talán az “ijedtségből” adódó figyelmetlenségként értelmezhetjük.

Jól teljesített a diákok nagy része a határozóhasználatban, a fogalommagyarázatban akkor is, ha megadott információk alapján kellett ezt megtenni és akkor is, ha kézikönyvet kellett keresni és használni. A szövegalkotást, magyarázatot igénylő feladatokban is eredményesnek bizonyultak a versenyzők. Ezek azok a feladatok, melyek egésze nem csupán könyvtárhasználati tudást, hanem általános műveltséget és szövegértési, -alkotási kompetenciát is kíván.

Az eredmények feladatonkénti áttekintő táblázata


9-10. évf.

A 7 feladat során a  kézbe adott szöveg értelmezésében (1. fel.) és az egyszerű kézikönyvhasználatban (7. fel.) teljesítettek a legjobban a versenyző diákok. Az óriási terjedelmű találati halmazban való válogatás, az abban található információk felhasználása is a jobb eredményt mutató feladatok közé tartozott, bár az adatbázisismereti rész nehéznek bizonyult. (2-3. feladat)

Ebben a korcsoportban is nehézséget okozott a szövegben elhelyezett hivatkozások hibáinak megtalálása és magyarázata. (6. fel.)

Az eredmények feladatonkénti áttekintő táblázata

Ön mit gondol?

Kérjük, ha véleménye, tapasztalata, kiegészítése, kérdése van írja meg itt hozzászólásként, vagy Dömsödy Andreának, a verseny szakmai felelősének e-mailben.

Olvasmányajánló könyvtárostanároknak – Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. március

Ajánló a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. márciusi számából

 1. Fodor Péter: A város 115 éves könyvtáráról: Adalékok a tegnapról, a máról és a holnapról  In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019/3. 3-9. p.

A FSZEK főigazgatója végigköveti Budapest közkönyvtárának történetét, kiemelve fontos csomópontokat, a könyvtári hálózat kialakulásának történetét, a Központi Könyvtár – benne a Sárkányos Gyerekkönyvtár – és a tagkönyvtárak fizikai és szellemi megújulását. Szól a FSZEK speciális gyűjteményeiről és feladatairól, a stratégiai tervek kidolgozásáról, az újrafogalmazott jövőképről. A változó időben és világban a könyvtárnak is követnie kell a változásokat, sőt elébe menni az igényeknek. A könyvtár közösségi tér, azt a közeget kell szolgálnia, ahol működik, így különféle pályázatokkal, programokkal, az új médiafelületekkel szólítja meg potenciális közönségét. Az én könyvtáram program kapcsán a kezdeményező szerepvállalásra helyeződik a hangsúly. Választ kapunk arra, mi az elvárás egy mai bibliotékával szemben. Együttműködő partnerként különösen fontos számunkra is ez az áttekintés.

2. Kollár Péter: Óvodapedagógusok olvasásfejlesztési műhelyszemináriuma a Pátyi Könyvtárban In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019/3. 19-23. p.

Már tudjuk, hogy az olvasásfejlesztés a születés előtt, a szülők olvasásával kezdődik. A születés után a család és a baba-mama(-papa) könyvtári programok után az óvodába lépéssel „intézményesül” az irodalmi nevelés, az olvasásfejlesztés. Egyszerre kell a szülőket és az óvodapedagógusokat támogatni abban, hogy a gyermek személyisége harmonikusan fejlődjék, melynek része az olvasás, a könyvekhez való viszony kialakítása. A könyvtár munkatársai műhelymunkára hívták meg a helyi óvodapedagógusokat. A meghívott előadó, Béres Judit, a PTE adjunktusa vezette a foglalkozást, melyhez előzetest küldtek a résztvevőknek. Az előadó Az én könyvtáram projekt kapcsán beszélt a kutatásokról, bemutatott, ajánlott szakirodalmat a pedagógusoknak, majd egy friss, probléma centrikus tematikus válogatással, annak műveivel aktív részvétellel ismerkedtek meg. Azért is ajánlom könyvtárostanároknak ezt a cikket, mert fontos tudatosítani magunkban, hogy milyen előzményekkel, lehetőségekkel érkeznek a gyermekek az iskolai könyvtárba! A mellékletben közlik a bemutatott-ajánlott művek szerzőit és a címeket.

3. Németh Márton: Digitális médiaszolgáltatások, e-kereskedelem, szerzői jogi dilemmák In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019/3. 24-38. p.

A szerző az audiovizuális szolgáltatások átalakulásával, az e-kereskedelemmel és annak jogi vonatkozásaival foglalkozik. Feltehetjük a kérdést: Miért és hogyan érinti ez a könyvtárakat? A cikket elolvasva rá kell jöjjünk, többféle módon és vonatkozásban is nagyon is érintettek vagyunk! Egyrészt ismernünk kell azokat a technológiákat, amik ma már rendelkezésre állnak és olvasóink is használják, másrészt új kihívás elé állítanak bennünket szolgáltatóként. Más tartalmakat és máshogyan várnak a használók, és könyvtárosként ezt nekünk kezelni kell: technológiai, szellemi (feltáró-rendszerező-szolgáltató) és jogi szempontból egyaránt. Az online szolgáltatások korában új felhasználói-fogyasztási módok, szokások alakultak ki. Könyvtárosként felelősségünk van abban, hogy a fiatal generáció digitális írástudása és médiaműveltsége hogyan alakul.

Budapest, 2019. május 19.                                                 Szakmári Klára, ny. könyvtárostanár

Jó gyakorlatok – Könyvtár-pedagógiai műhelymunka Győrben 10.

Amikor az irodalom visszavág… Nényei Pál irodalomórája Szabó Szilvia

A Könyvtár-pedagógiai műhelymunka 10. alkalma némileg eltért a hagyományostól, ugyanis az eddigi bemutató foglalkozások, továbbképzések és szakmai programok helyett rendhagyó irodalom órára került sor 2019. április 5-én. Résztvevői köre is különbözött az eddigi megszokottól, hiszen az iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok mellett az általuk érintett iskolák tanulói (a cikk végi felsorolásban olvasható) töltötték meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér belvárosi rendezvénytermét. A műhely részéről Magdics Erika könyvtárostanár (Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Középiskolája) köszöntötte az előadóként körünkbe érkező Nényei Pált, aki középiskolai tanár és drámaíró. Azt hiszem, sokat elárul róla, hogy több diák kezében láthattam könyveit (Az Irodalom visszavág különböző köteteit), amit a program végén jó kedélyű dedikálás követett.

A szerző népszerű könyvének leplezetlen célja, hogy emberközelségbe hozza az irodalmat a kamaszok számára. Talán ez a magyarázat arra, hogy a már három kötettel büszkélkedő mű – amelynek negyedik része várható – miért olyan kedvelt, sőt kapós, mondhatni menő. Talán kicsit hihetetlen, hogy négyszázötven oldalnyi irodalomtörténet élvezhető. Pedig így van és ennek bizonyára többek között az az oka, hogy nem oktatni (pláne kioktatni) próbál miközben nagyító alá vesz egy-egy művet, nem riaszt el, hanem közvetlen, érthető, humoros hangnemet, illetve olyan emberi nézőpontot választ, ami segíti az irodalmi alkotások megközelítését. Egyszerűen érthetővé teszi az érthetetlent. Valójában nem csak diákoknak szól, mert szerinte az irodalom nem tantárgy, hanem életbe vágó dolog. Pontosan az irodalom életszerűségét, így a mondanivaló örömét, erejét segít felfedezni és megszerezni.

Mindezt a szerző a helyszínen is bizonyítandó három szerelmes vers vizsgálatával szemléltette. Az elsőként boncolgatott 2500 éves alkotás némi mitológiai háttérismeretet igényelt, de ennek tudatában ragyogóan felfejthetővé váltak az antik szöveg szálai. Alaphelyzete, hogy az ókori szerelmes férfi kétségbeesetten próbálja elérni imádottját, a kedves azonban úgy tűnik megközelíthetetlen marad. Ebből ered a költő fájdalmas átváltozásvágya, amely érdekes képeket szül: lenne tükör, hogy legalább ránézne szerelme, vagy saru, amit egész nap tapos. De vajon melyik lehet az elviselhetőbb, a tükör vagy a saru helyzete? Ezt a kérdést az előadó szavazásra bocsátotta, s a diákok, bár nehezen döntöttek, végül a többség a „tükörre” voksolt. Hamarosan meg is kaptuk a kamaszos érvelést: „Én nem leszek papucs!” S a vidám megjegyzésnek köszönhetően tovább oldódott a versértelmezéssel kapcsolatos esetleges diákos szorongásunk. Petőfi Fa leszek, ha… kezdetű nyolc sorosa már úgy tűnt, sokkal könnyebben befogadható. Nényei tanár úr azonban bebizonyította azt is, hogy érdemes a felszín alá mélyebben is lemerülnünk. A költő ez esetben is a szerelemben való egyesülésre vágyik, annak elérhetetlensége alakváltásokra kényszeríti, de „messzebbre” jut, mint ókori társa. Kénytelen belátnia, hogy a kedves mindig egy lépéssel előtte jár, és mint a napsugár megfoghatatlan, így végül reménytelen kétségbeesése feloldódik a megsemmisülés gondolatában. A versértelmezés kapcsán felmerült a kérdés: Hogyan kell/érdemes irodalmat olvasni? Milyen is a jó olvasás? Világossá vált, hogy az élmény megszerzéséhez nem kell vaskos kötetnek vagy veretes klasszikusnak lennie, elég nyolc sor is ahhoz, hogy a szöveg titkaival foglalkozzunk. Bár nem mindenki képes erre a vállalkozásra, és kell némi felkészültség is, de megéri a fáradságot, mert néha egyetlen sor felér egy kötetnyi regény kalandjával. Mi a haszna, értelme az ilyenfajta lassú, értelmező olvasásnak? Nem feltétlenül a szórakozásunkat, kikapcsolódásunkat szolgálja, a felfedezés izgalmán túl, szembesít az élet dolgaival, tükröt tart elénk, s néha ugye nem árt, ha tükörbe nézünk.

Az óra utolsó harmadában egy manapság már nehezen értelmezhető, diákok által „utált” költő, Balassi szerelmes versének néhány sorát vizsgáltuk. A tanár úr bemutatta, hogyan kell jól olvasni a szöveget ahhoz, hogy a veretes XVI. századi képek beszélni kezdjenek, és olyan dolgokat áruljanak el, amely a felületes szemlélő számára láthatatlanok. Ez más irodalmi művekkel is így van, vagyis minden szöveg megteremti a maga olvasóját. Nekünk kell eldöntenünk, hogy akarunk-e olvasók lenni, akarunk-e a szöveg titkos világában kalandozni. Nényei Pál felfogásában, mai szemmel is értelmezhetővé, érdekessé és értékessé váltak olyan költői sorok, amelyeket elérhetetlennek gondoltunk.

A rendhagyó irodalom órán a következő iskolák diákjai vettek részt:

  • Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont
  • Kazinczy Ferenc Gimnázium
  • Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola
  • Győri Műszaki SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
  • Szabadhegyi Magyar – Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium
  • Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium
  • Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Középiskolája

Forrás: www.gyoriszalon.hu internetes magazin

Fotó: Pozsgai Krisztina Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

Jó gyakorlatok – Könyvtár-pedagógiai műhelymunka Győrben 9.

Szirén workshop Nagy Éva Ildikó

A foglalkozás vendége – az eddigi gyakorlattól eltérően – külső előadóként Mohai Lajos volt, a Szirén könyvtári integrált rendszer gazdája, fejlesztője. A program a győri POK tavaszi szakmai programjának is része volt.

2019. március 22-én, péntek délelőtt találkoztunk a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium Könyvtárában. Az előadó előre jelezte, hogy nem előadást szeretne tartani, hanem a könyvtárakban, a program használata során felvetődő kérdések illetve problémák megválaszolását tartja elsődlegesnek. Így a résztvevők „készültek” – ahogy láttam – előre összeírt kérdésekkel érkeztek.

Mivel több kolléga jelezte még a szervezés során, hogy állományellenőrzés előtt állnak, kértem a fejlesztőt, hogy ezt a témát járja alaposan körbe. Így a programot ezzel kezdtük, s már menet közben felvetődtek kérdések, amelyek azt mutatták, érdemes volt helyt adni ennek a programnak, hisz régen járt a fejlesztő Győrben és azóta bizony több programfrissítés is megtörtént.

A továbbiakban szóba került a kölcsönzés. A kölcsönzők adataiban végzett bármilyen módosítás (osztályváltás, személyes adatváltozás stb.) után nem elég csak a rögzítés. El kell végezni a frissítést a következő menüben: Kölcsönzés – Osztályok, Beir. díjak – Frissítés (lap alján középen). Így frissül az összes adat, s nem fordul elő, hogy legyűjtéskor pl. két osztályban is szerepel adott olvasó.

Adatok legyűjtése WordPad-ban készül, a további fejlesztések során sem kerül sorra a Word-be exportálási lehetőség, de most már lehetőség van Excel táblázatként lementeni az adatokat. Ehhez szükséges beállítani a következő menüben az Excel programindító fájljának elérési útját. Ez a Total Commanderrel könnyen megtalálható, többnyire a C gyökérben, a Programm File-ok között a Microsoft Office-on belül van. Rendszergazda nélkül is hamar beállítható a következő menüben: Szervizfunkciók – Paraméterek beállítása – „Adja meg a táblázatkezelő nevét, a teljes elérési úttal” (alulról a 4. sor – nálam így néz ki)

Az Állománykarbantartás – Listakezelés menüben találhatók meg az egyéb listák között az Excel táblázatos legyűjtések, .xls fájlnévvel. „Felvetítés” után, a felugró ablakban a hosszabb üzenet után a Megnyitja a fájlt kérdésre természetesen Igennel válaszolva megnyílik a lista. Ekkor még nem az ismert Excel áll rendelkezésünkre, hanem „Szöveg (tabulátorral tagolt)” fájltípus. El kell rögtön menteni megfelelő mappába, a megfelelő elnevezéssel és ekkor be kell állítani a fájl típusát: „Excel-munkafüzet” (azalatt, ahol elnevezzük a dokumentumot). Ezek után a listát Excel táblázatként kezelhetjük.

Kölcsönzésre visszatérve, a fenti képen látszik, hogy itt kell kipipálni, ha kölcsönzéskor használunk vonalkódot, vagyis a dokumentumokban van vonalkód. Ez esetben a kölcsönzéskor automatikusan a vonalkód ablakba ugrik a kurzor. Ha nincs bepipálva, akkor a leltári számban villog a kurzor, s be kell írni a leltári számot.

Ha az olvasók azonosítása nem a nevekkel, hanem szintén valamiféle azonosítóval történik, itt lehet azt is bepipálni (lásd fenti kép). Jól látható, hogy nálam nincs pipa, az olvasók név alapján kölcsönöznek, olvasójegyet nem használok, védem a fákat. Gondolkozom, hogy a diákigazolványt, mint olvasójegyet bevetem, de még ez nem végleges. Előnye, hogy fényképes, a gyerekeknél szinte mindig zsebben van. Az OM azonosítót az egyik résztvevő kipróbálta, de a hosszúsága miatt nem ajánlja. Ha azonosítóval történik a kölcsönzés (van pipa, adott helyen), akkor a kurzor itt is a megfelelő helyen villog kölcsönzéskor. Ezért érdemes itt beállítani helyesen.

Volt szó a törlésekről is. Ha forráspéldányt kell törölnünk nem gond, mert a program automatikusan másik példányt jelöl ki forráspéldánynak.

Ha véletlenül rossz adatokat viszünk fel adott leltári számú dokumentumhoz (pl. honosítással), van javításra lehetőség a következő lépésekkel: Állománykarbantartás – Állománykarbantartás (bevételezés, módosítás, selejtezés) – Könyvek és más dokumentumok törlése – Egykötetes dokumentum törlése. A felnyíló ablak alsó bal oldalán beírható a leltári szám, a Tovább gombbal megnyílik az adott hibás dokumentum. Ekkor a Dokumentum törlése gombbal törölhetjük az adatokat. Itt nincs szükség törlési ok megnevezésére, hisz azonnal vissza is töltjük az adatokat ugyanerre a leltári számra, de kötelezően meg kell adnunk jegyzékszámot, aminek nincs jelentősége az előbb említett okok miatt, de e nélkül nem enged a rendszer törölni. A következő lépés a helyes adatok visszatöltése adott leltári számra: Szervizfunkciók – Selejtezett dokumentumok karbantartása – Selejtadatokból való törlés (ez az első pont): Az előtte lévő pont élesítésével élővé válik a leltári szám helye, ide írható be az előbb törölt leltári szám. A Rendben gombbal szabadítja fel a rendszer a töröltek közül. Érdemes elvégezni egy állományfrissítést, mint mindig, ha a dokumentumok adataiban változtatunk (Szervízfunkciók – Keresési adatbázis frissítése menüben). A szokásos módon az Állománykarbantartás menüpontban új dokumentumként az adott leltári számmal feltölthetők a helyes bibliográfiai adatok.

Szó volt az állomány tömörítéséről, milyen időközönként érdemes elvégezni. A fejlesztő szerint évente egyszer érdemes elvégezni a következő menüben: Szervizfunkciók – Állományok tömörítése. Az első két pontot (Könyvtár adatok és Kölcsönzési adatok) érdemes tehát évente elvégezni, külön-külön kijelölve és a Rendben gombra kattintva. Így programunk gyorsabban dolgozhat, hisz nem kell akkora adatállományt mozgatnia.

 A résztvevő könyvtárostanárok több ötletet is felvetettek a fejlesztőnek, ami a program használatát gyorsabbá, biztonságosabbá teheti. Mohai Lajos jogosnak és jó gondolatnak tartotta ezeket, s kérte írják meg neki, hogy ezeket a kicsinek tűnő, de a gyakorlatban a munkát nagyban segítő ötleteket beépíthessék a Szirénbe.

A visszajelzések alapján mondhatom, hogy a 2,5 órás találkozó mind a felhasználók, mind a fejlesztő számára gyümölcsöző volt.

Remélem ezzel a beszámolóval azok munkáját is segíthetem, akik nem tudtak eljönni a szakmai napra.

Nagy Éva Ildikó (könyvtárostanár)
Győr, Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium  Szabó László Könyvtár

Fotó: Magdics Erika és Nagy Éva
Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

XXXIV. OTDK iskolai könyvtári sikerekkel

2019. április 24-26. között az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán került sor a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekciójára.

A Könyvtártudományi alszekcióban kilenc dolgozatot mutattak be A könyvtárügy aktuális kérdéseiről, amelyből két dolgozat közvetlenül érintette az iskolai könyvtárügyet:

  1. Arany Zsuzsanna: A gamifikáció mint új oktatási módszer megjelenése a közoktatásban és a benne rejlő lehetőségek (PTE_BTK, témavezetője Dr. Koller Inez Zsófia egyetemi adjunktus)
  2. Treszkai Anett: A könyvtár szerepe a 21. század iskolájában (BME-ÉPK, témavezetője Dr. Szabó Levente egyetemi docens)

Rezüméjük a szekció Rezümékötetében  olvasható.

Nevük nem ismeretlen a könyvtárostanárok közösségében.

Arany Zsuzsanna a Budapest IX. Kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola
és Gimnázium könyvtári asszisztense, a KTE 2018-as világhónapi Egy munkanapom 21.században pályázatára küldött “Mátyás nyomában a digitális bennszülöttekkel” c. pályaműve II. helyezést ért el.

Treszkai Anett mesterszakos építészhallgató pedig a KTE 2019. március 20-i tavaszi szakmai napján Iskolai könyvtárak terei – közös gondolkodás címmel vezetett műhelyfoglalkozást, amely során három iskolai könyvtári teret terveztek meg kisebb csoportokban World Café módszerrel.

Az OTDK-n a zsűri tagjai voltak:

  • Dr. habil. Kiszl Péter (ELTE);
  • Dr. Nagyné dr. Mandl Erika (KE);
  • Dr. habil. Varga Katalin (PTE);
  • Dr. Gurka-Balla Ilona (RO BBTE)
Arany Zsuzsanna dolgozata II. helyezést ért el, Treszkai Anetté pedig  a Kovács Máté Alapítvány különdíját kapta. GRATULÁLUNK ÉS TOVÁBBI SOK SIKERT KÍVÁNUNK! Forrás: XXXIV. OTDK
PEDAGÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI, ANDRAGÓGIAI ÉS KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ 
Szerző: Cs. Bogyó Katalin

 

Olvasmányajánló könyvtárostanároknak – Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. február

Ajánló a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című folyóirat 2019. februári számából
  1. Farkas Ferenc: Célegyenesbe fordult Az én könyvtáram program In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. február 3-10. p.

Bár a KTE 2019-es tavaszi szakmai napján Farkas Ferenctől hallhattunk beszámolót a projektről, érdemes elolvasni az összefoglalót az elmúlt két évről. Az adatok mellett különösen figyelembe ajánlom a mintaprogram-fejlesztés folyamatának ismertetését, az ehhez kapcsolódó egri konferencia tanulságait. Szól a mintaprogramokkal kapcsolatos problémákról és megoldásukról is. A könyvtárosok/könyvtárostanárok képzésen vehetnek részt, a képzés tematikáját és az előadókat is bemutatja. Az elkövetkező év a kipróbálások, alkalmazások időszaka lesz, 2019 őszén pedig egy könyvtár- és olvasásnépszerűsítő kampányra kerül sor. A program honlapjáról az alábbiakra hívom fel külön a könyvtárostanárok figyelmét:

URL: http://www.azenkonyvtaram.hu/szakmai-muhelyek , ahol tanulmányok olvashatók, a mintaprogramok pedig itt találhatók: URL: http://www.azenkonyvtaram.hu/fejlesztes Utolsó letöltés 2019 március 30.

2. Arany Zsuzsanna – Nagy Andor – Németh Márton – Radó Rita: Mozaikok az eszéki Bobcatsss 2019 konferenciáról In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. február 16-23. p.

Aki kíváncsi a könyvtári trendekre, mindenképpen olvassa el ezt a cikket! Könyvtárostanárokat közvetlenül is érintő témák voltak a konferencián:

  • A könyvtári katalógus és honlap, mint közösségteremtő eszközök
  • Gamifikáció
  • Iskolai könyvtárak programszervezési tevékenysége
  • Akadálymentes web.

3. Arany Zsuzsanna: Detektív verseny a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnáziumban In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. február 37-42. p. ill.

Könyvtárostanár kollégánk röviden bemutatja Tóth Viktória évek óta zajló könyvtárpedagógiai tevékenységét az iskolában. Ezt követően ismerteti a verseny előzményeit, mely az 5. évfolyam könyvtárhasználati tananyagára és az OSZK Corvina kiállítására épült. A verseny a Digitális Erődjáték jellegzetességeit hordozta, különféle feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak: gondolattérkép, titkosírás megfejtése, könyvek azonosítása és bibliográfiai adatai, az abc használata. A feladatok megoldásához sokféle készségre és kompetenciára volt szükség. A cikk záró fejezetében megosztja a tapasztalatokat, a buktatókat, a nehézségeket, az elemzés és a levont következtetések sok szempontból tanulságosak.

4. Borbé Levente: Egy program méltó lezárása In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. február 43-47. p. ill.

Örömmel olvastam csikszeredai kollégánk beszámolóját! A biblioterápiás foglalkozások késztették a diákokat és egyik tanártársát, Ráduly Margitot, hogy előadják Lucado: Értékes vagy című művét. A szerző bemutatja az eredeti mesét, majd a diákok átiratát. Az átiratba új szereplő érkezett, de vele még jobban ki tudták fejezni saját világukat, gondolataikat, érzelmeiket a diákok. Az előadásra készülés, majd a színmű bemutatása túlmutat a biblioterápiás foglalkozáson, igazi közösségépítést és gazdagodást jelentett minden résztvevőnek. Ez a színrevitel Leventének is újabb inspirációt adott, a biblioterápiás alkalmak továbbvitelére sarkallta! Kövessük mi is példáját!

Budapest, 2019. március 30.                              Szakmári Klára ny. könyvtárostanár

Rigában könyvtárosként 3. – konferencia

Rigában könyvtárosként 3. – konferencia Dömsödy Andrea – Pataki Marianna

Elérkezett a nap, aminek az előző kettőt köszönhetjük, a Lett Könyvtárosok 20. Konferenciája, melyre meghívtak minket. Ennek helyszíne a nemzeti könyvtárban kialakított konferenciaközpont volt.

A konferencia a nálunk is szokásos köszöntőkkel kezdődött. Beszédet mondott a kulturális miniszter, a volt köztársasági elnök és a nemzeti könyvtár igazgatója is. Sajnos fordítást nem kaptunk, így a továbbiakban csak a meghívott külföldi előadásokról tudunk beszámolni.

A nap első külföldi előadója Teona Shainidze Krebs volt, aki a Pikes Peak Library District (Colorado Spring, USA) felnőttoktatási osztályának vezetője. Azt mutatta be, hogy mennyiféle kifejezetten felnőtteknek szóló tanfolyamot és tanulási lehetőséget nyújtanak. Pl.: IKT képzések, online távoktatás, érettségi felkészítő, hangstúdió, nyelvtanfolyam bevándorlóknak, állampolgársági vizsgára való felkészítés, online főiskola, munkakeresés támogatása.

Délután a program kettévált. A mi előadásunkra az iskolai könyvtári szekcióban került sor. Utánunk Kadri Ugur a Tartui Egyetem oktatója az információs környezet különböző emberi aspektusait mutatta be és elemezte az információs műveltség és könyvtárosok lehetőségeinek szempontjából. Előadásában abból indult ki, hogy mindenki kommunikál. Az információs környezet pedig mindenkinek mást jelent, mást és máshogyan kezd vele. Mások az értékeink, az információs stratégiáink, az iskolázottságunk, a digitális kompetenciáink, a motivációink. Ezekből következően máshogy kell nekünk segíteni.

Tartalmas, inspiratív 3 napot töltöttünk el Rigában és környékén. A város is kellemes élmény. Köszönjük a Lett Könyvtárostanárok Egyesületének és a Könyvtárostanárok Egyesületének a támogatást!

Rigában könyvtárosként 2. – iskolai könyvtár

Rigában könyvtárosként 2. – iskolai könyvtár Dömsödy Andrea – Pataki Marianna

A konferencia még nem kezdődött meg, de utunk egyik legjobban várt állomásához érkeztünk. Megtekinthettünk egy lett iskolai könyvtárat. Az Olaines 1. vidusskola egy Rigához közeli településnek, Olainesnek az egyik középiskolája, melynek ezer körüli tanulólétszáma van.

Az iskola könyvtár és építészeti és koncepcionális sikere

Aija Jankava, az iskolai könyvtári szekció elnöke ezúttal saját munkahelyén látott minket vendégül. Iskolai könyvtára nagy átalakításon ment keresztül nemrégiben. A 2016/2017-es tanévtől a hagyományos tanterem könyvtárból alakult ki a jól funkcionáló valódi iskolai könyvtári tér.

Az átalakítás koncepciója a nyitott tér. Ez még úgy is jól érvényesül, hogy az alapterület jelentősen megnövekedett és kétszintessé vált a könyvtár. A koncepció és a kivitelezés olyan jól sikerült, hogy 2016-ban Lettországban díjat nyert Az év legjobb épülete (Gada labākā būve Latvijā 2016) pályázaton rekonstrukció kategóriában

Kívülről nagyméretű felirat nem, de üvegajtó viszont csalogat. A tér már belépve csupa pozitívat sugároz: kellemes, tágas, világos, átlátható, vidám. A legtöbb könyvtárban az itt látható funkcionális terek megvannak, de ezek elrendezése, berendezése, annak koncepciója, szellemisége a nyitottságot, a felhasználóbarátságot üzeni, így vizuálisan és szakmailag is kiemelkedő, és ami a legfontosabb, működőképes. Ez a szünetekben jól látható volt. A diákok kicsöngetéskor jöttek, leültek, elfoglalták magukat. Többnyire társasjátékoztak, kártyáztak. Becsöngetéskor mentek. Láthatóan kedvelik a teret. Funkcionálisan, önállóan használják, de két könyvtáros dolgozik benne, akik az önkiszolgálás ellenére vagy éppen amiatt folyamatosan foglalkoznak az olvasókkal.

A földszint

A bejárathoz közel – nem közvetlen mellette, nem szemben, de jól látható, gyorsan elérhető helyen – van a könyvtáros asztala. Ez nem ellenőrzési pont, a teret sem töri meg. A bejárattal egy síkban lévő fal egyik oldalán egy látványos “új könyvek” polc van, mely igazából kifelé menet szembetűnő. Másik oldalán a folyóiratokat találják az olvasók. A falon óriási betűkkel egy történet olvasható az olvasásról. Bárpult ebben a könyvtárban is van, rögtön a bejárat mellett, rajta a kölcsönözhető e-könyvolvasókkal.

Az alapvetően hosszú elrendezés egyik oldalán az iskolaépület adottságából következően végig ablakok vannak, amelyek kellő fényt biztosítanak. Ezek előtt találhatók a számítógépek, a lépcső és a tér végében pedig egy kis színpad, amely műsoron kívül heveredőként funkcionál. A szünetekben úgy tűnt, ez a legnépszerűbb hely. A színpad felett az „olvasás” felirat látható hangsúlyos dekorációként. A könyvtár ezen végében színes polcokon találhatók az egyik oldalon a fiatalabbaknak szóló irodalom, a másik oldalon az ifjúsági irodalom. Ezek mellett pedig sok-sok társasjáték. Itt kapott helyet az ivókút is, melyet már a nemzeti könyvtárban is láthattunk.

A hosszú falon a felnőtt szépirodalom kapott helyet, ezek között néhány kötetnyi lett nyelvű magyar irodalom is. A lefotózott tartalomjegyzékek magyar szemnek érdekesek a lett névátírások miatt. A meglévő néhány kötet mind legalább 30-40 éve jelent meg. Látogatásunk alkalmából bővítettük az iskolai könyvtár állományát egy angol nyelvű Janikovszky kötettel és egy lett nyelvű Budapest albummal.

A hosszú fal mellett a térben alacsony, semleges színű polcokon az ismeretközlő irodalom található ETO rendben. A klasszikus értelemben vett kézikönyvtár nincsen. A hangsúlyos hátsó tér és az első „komolyabb” tér között egy 6-8 fős asztal nyújt lehetőséget a csoportos munkára. Itt érkezésünkkor épp egy pedagógus foglalkozott néhány tanulóval tanóra keretében. A nálunk elterjedt tanórai könyvtárhasználat tanítása ebben az iskolai könyvtárban nem gyakorlat, inkább olvasásnépszerűsítő munka zajlik. A lett tanterv tartalmaz könyvtárhasználati elemeket, de csak kereszttantervi követelményként, tantárgyhoz kötötten, mint nálunk, nem.

A galéria

Az emeleti tér is többféle funkciót tölt be, mint azt az iskolai könyvtárakban megszokhattuk. Érdekes megoldás, hogy a könyvespolcok, melyek a művészeti és az irodalomtudományi állománynak adnak helyet, nagyon alacsonyak és a falba süllyesztettek, így a felette lévő falszakasz hangsúlyos kiállítási felületként használható. Aija elmondása szerint a diákok a padlón ülve használják ezeket a polcokat, ami nekik kényelmes és természetes. Mondhatnánk azt is, hogy otthonos. Az otthont vagy egy otthonos kávézó hangulatát keltő az emelet egyik vége, melyben kis asztal, fotelek és egy nyers fa falburkolat/dekoráció kaptak helyett.

Az emeleten emellett még heveredő és egyéni tanulóhelyek is találhatók. Továbbá innen nyílik a könyvtár raktára, melyben az éppen használaton kívüli tankönyvek és egyéb kötetek, eszközök kaptak helyet. A lett iskolai könyvtárak is részt vesznek az ingyenes tankönyvellátásban. A pedagógusok által minimum 3 évre választott tankönyveket osztályonként kölcsönzik ki.

Összefoglalóan

Összesen négy könyvtárat látogattunk meg Lettországban. Ezek három jelentősen más könyvtártípushoz tartoznak, de közös bennük a nyitottság, az olvasók folyamatos jelenléte és az izgalmas, de egyben funkcionális térelrendezés, berendezés. Nyilvánvalóan ezek Lettország élvonalába tartoznak, de a trendet és annak működőképességét jól mutatják. Nagyon köszönjük a lehetőséget a Lett Könyvtárosok Egyesületének, a szakmai és emberi gondoskodást Aija Jankavának!

Rigában könyvtárosként 1.

Rigában könyvtárosként Dömsödy Andrea – Pataki Marianna

A Lett Könyvtárosok Egyesülete meghívására Rigában töltünk néhány napot. A lett kollégák a 2017-es wrocławi IFLA konferencián tartott előadásunkat hívták meg országos konferenciájukra.

A szakmai tapasztalatszerzés érdekében korábban utaztunk. Első napunkon, vasárnap Aija Jankava, az iskolai könyvtári szekció elnöke vitt el minket egy könyvtári túrára.

Kari könyvtárak

Első állomásunk a Lettországi Egyetem két karának egymás mellett álló két épülete volt. Természetesen mindkettőben van könyvtár. 

Természetesen mindkettő nyitva is volt, hiszen az épület, így könyvtára is 0-24 órában van nyitva. Az épületbe minden adminisztráció és ellenőrzés nélkül léptünk be, még biztonsági őr sem állt ott. Vezetőnk szerint éjszaka ehhez kellett volna a diákigazolvány. Vasárnap lévén, könyvtáros sem volt. Olvasók és az épületet más célra használók viszont annál többen. Minden önkiszolgálóan működik. Hétköznap természetesen vannak könyvtárosok, akik az olvasókat segítik. Az egyetem ezen karai, vagyis a „Nature” és a „Science” 1-2 éve megnyitott épületekben működnek, melyek építészetileg is különlegesek. A könyvtári terek kialakítás és berendezése azt a szemléletet közvetíti, hogy a könyvtár a mindennapi élet, a tanulás, természetes része. Az épületen belül nincs külön fala, beléptető rendszere, közvetlenül nyílik az egyéb terekből. Ez különösen feltűnő a Science épületben, ahol a nagy, látványos központi tér része.

A Nature épületében szembetűnő az otthonosság. Függőfotelek, puffok, fotelek, napozóágyak, kis asztalok, étkező erősítik ezt. Mindezt modern, fiatalos hangulatban, melyhez az is hozzátartozik, hogy bárpultszerű asztalokról is lehet olvasni vagy épp a külvilágot bámulni. Ezek a terek alapvetően csendesek, de kiscsoportos fülkék és kisebb tantermek is a diákok rendelkezésére állnak a beszédet igénylő tevékenységekhez.

A polcok nincsenek telezsúfolva könyvekkel, de vannak hosszú könyvespolcsorok is. Sok olvasóasztal, mind egyedi fényerőszabályozós világítással. A digitális világ nyomai is látszódnak. A asztalokban beépített konnektorok, a polcok tetején tableten működő katalógus, QR-kódleolvasó, önkiszálgáló kölcsönző gép.

A nemzeti könyvtár

A lettek jelenlegi nemzeti könyvtári épülete kívül-belül látványos, szimbolikus. A főváros központi részén található, meghatározza a városképet. Méltó egy nemzeti könyvtárhoz. A magyar weben is olvashatunk róla.

Az épület kívülről a tudás megmászható hegyét szimbolizálja. Belülről pedig a lett emberek adományából kialakított könyvekkel teli polcok dekorációja uralja a teret. Vagyis az ott látható könyvek nem használhatók, és még optikai trükk is van kialakításukban. 

Természetesen ezt a könyvtárat is meg tudtuk nézni vasárnap, hiszen minden nap nyitva van. Az egyes részlegei más-más nyitva tartással működnek.

Az épület 12 szintes. A felső két szint gyakorlatilag kilátó, ahonnan jól látható a folyó és a város, sőt a tenger is. Ezen emeletek csak vezetéssel látogathatók, de születésnapra és egyéb rendezvényre bérelhetők.

A földszinten kiállítóterek, étterem, konferenciaterem és egy óriási ruhatár található, mely arról tanúskodott, hogy éppen ott jártunkkor is sokan voltak. Az egyes emeletek körfolyosósak, az egyes olvasótermek innen nyílnak.

A 7. emeleten található a gyermekkönyvtár, mely nem egy kutatóhely, mint az OPKM gyermek- és ifjúsági irodalmi különgyűjteménye, hanem gyereket és családjaikat kiszolgáló gyermekkönyvtár. Nem túl nagy, de mint a legtöbb olvasóteremből, innen is gyönyörű a kilátás.  A teret uralja egy nagy papírfa, ezen túl a tér berendezése nem különleges. Az átalakításhoz viszont már megvannak a tervek, a támogatókat még keresik. A látványtervek szerint lesznek itt is függőfotelek, szintben eltolt párnázott nézőtér.

A nemzeti könyvtár természetesen gyűjti és archiválja a lett gyermekkönyveket, a gyermekolvasókat nem ebből szolgálják ki. A KTE és az OPKM ajándékaként 1-1 magyar gyermekirodalmi kötettel gyarapítottuk is állományukat. A gyermekkönyvtár a sok gyermekprogram mellett képviseli az országot az IBBY-ben és könyvkelengye (book start) programot működtetnek.

A teljes fotóalbum: https://photos.app.goo.gl/8HmCo3U4YdjSsTse7

Olvasmányajánló könyvtárostanároknak – Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. január

Ajánló a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című folyóirat 2019. januári számából

1. Hajnal Ward Judit: Könyvtártervezés közösen: esettanulmány a tengerentúlról In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. január 3- 19. p.

A szerző a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem egy kis könyvtárát és annak közösségi tervezésen alapuló átalakításának folyamatát mutatja be. Bár ez egy felsőoktatási könyvtár, sok hasonlóságot, párhuzamot mutat az iskolai könyvtárak cél- és feladatrendszerével, ezért is ajánlom a könyvtárostanárok figyelmébe az írást. Különösen érdekes lehet azoknak, akik a közeljövőben állnak ilyen feladatok előtt vagy terveznek ilyesmit!  Nagyon gondolatébresztő írás bárki számára olyan szempontból is, hogyan gondolkodjunk könyvtárról és használóiról, hogyan vonjuk be a használókat a könyvtári folyamatokba. Érdekes módon kapcsolható utólag a KTE 2019-es tavaszi szakmai napjának egyik műhelyéhez (4. terem délután: Iskolai könyvtárak terei – közös gondolkodás URL. http://www.ktep.hu/TSZN2019 utolsó letöltés: 2019. március 27.)

2. Nagyné Falucskai Anna: iskolai könyvtárat a digitális bennszülötteknek is! beszámoló a Könyvtárostanárok Egyesületének 2018-as Őszi szakmai napjáról In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. január 37-40. p.

Aki jelen volt annak felidézésként, aki pedig nem tudott ott lenni, annak ízelítőként ajánlom az írást! (Az Őszi szakmai nap részletes programja és prezentációi: URL http://www.ktep.hu/OSZN2018 utolsó letöltés: 2019. március 27.)

3. Bereiné Vasas Andrea: „… ezt maga sütötte?” : Biblioterápia egy borsodi település roma iskolásainak In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019. január 41-48. p.

A szerző a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár pályázati programjának megvalósulást írja le a halmozottan hátrányos helyzetű Sajóhidvégen. Milyen oktatási-nevelési célkitűzéseket fogalmaztak meg a program elején, hogyan választották ki a résztvevőket? Mi jellemezte a csoportot és a benne résztvevőket? Ezután részletesen bemutatja az öt találkozás témáját, a foglalkozást segítő szövegeket, segédleteket. Olvashatunk a diákok reakcióiról, érzelmeiről, a könyvtáros tapasztalatairól. Érdekes és tanulságos figyelemmel kísérni a változásokat, a gyerekek megnyílását, gazdagodását, érdeklődésének, lelkesedésének növekedését. Bár biblioterápiás foglalkozást csak szakképzettség birtokában tarthat a könyvtáros, de könyvtárostanárként átélhetünk hasonló helyzeteket, vagy foglalkozásokat magunk is szervezhetünk, lehetőséget teremtve így a tanulók megnyilatkozásainak, a beszélgetésnek irodalmi művek kapcsán. Ehhez nyerhetünk ötleteket, meglátásokat a cikkből.

Budapest, 2019. március 29.

Szakmári Klára ny. könyvtárostanár

Jó gyakorlatok – Könyvtár-pedagógiai műhelymunka Győrben 8.

Bitai Judit
Könyvtár-pedagógiai műhelymunka 8.
Ménfőcsanak

A győri könyvtárostanárok műhelymunka-sorozatának 8. állomása Ménfőcsanak volt, ahol Sulyok Attiláné Erika és kollégája, Horváth Gábor vendégszeretetét élvezhettük. A Bezerédj-kastélyban található csodaszép, modern könyvtár a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér fiókkönyvtára, mely egyúttal a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola iskolai könyvtári feladatait is ellátja.

Sulyok Erika bemutatta a résztvevőknek a könyvtárat, melyet a győri közművelődési könyvtárhoz való csatlakozást követő évben, 2014-ben teljeskörűen felújítottak. A könyvtári tér barátságos, korszerű, a kor igényeinek megfelelő lett, az állomány pedig nagyon igényes és folyamatosan gyarapodó. Helyszínéül szolgál számos, a fiatalabb és idősebb korosztályt egyaránt megszólító rendezvénynek is.

 

Az általános iskolás korosztályhoz szólnak minden év szeptember végén vagy október elején a Magyar Népmese Hetéhez kapcsolódó programok, melyek szervezésében a könyvtár aktívan részt vesz.

Az előadás elején a mese jelentőségéről, szerepéről hallhattunk, hiszen „A mese a lélek tápláléka.” Mesékre mindig szükség volt és lesz, hiszen mindenki vágyik a csodák átélésének élményére. Szerencsére ma is sokan szeretik, és rendkívül hasznos a gyermek fejlődése szempontjából. A jó mesehallgatókból lesznek az örömmel olvasó gyerekek.

A népmesék szeretete nagy hagyományra tekint vissza Ménfőcsanakon, hiszen 1992 óta minden év áprilisában megrendezésre kerül a Hegyalján innen, Sokorón túl népmesemondó verseny, melyen győri és Győr környéki kisdiákok vesznek részt. A több mint 25 éves rendezvényen Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes a zsűri elnöke, akire nagyon büszkék a ménfőcsanakiak, mert itt járt gimnáziumba.

Szeptember 30. Benedek Elek születésnapja – a Magyar Népmese Napja, a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon különleges figyelemmel fordulnak a mesék felé. 2006 óta – idén már 13. alkalommal került sor egész hetes programsorozatra a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki Fiókkönyvtára és a Ménfőcsanaki Művelődési Ház szervezésében. Ezen a héten változatos programok zajlanak minden nap: kiállítások, rajzpályázat eredményhirdetése, mesemondó verseny, óvodások versmondása, előadások és Meserétes. Októberben Marék Veronika életmű-kiállítása színesítette a rendezvényt, elsőként vidéken. Tavaly Berecz András, idén Zalka Csenge Virág mesemondók jártak Ménfőcsanakon.

Erika előadását bőséges fotóanyaggal is illusztrálta. Láthattunk a képeken sok-sok kipirult arccal mesét hallgató és mondó kisgyermeket, megtudhattuk, mi az a Meserétes, és hogyan néz ki egy mesefotel.

Ezután átvonultunk a kastély másik szárnyába. Erika bemutatta nekünk a Sulyok Vince irodalmi emlékhelyet, ahol az 1956-os forradalom után Norvégiába emigrált helyi születésű költő könyveit, tárgyait, a róla készült tablókat nézhettük meg.

A másik emlékszoba Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas írónőnek állít maradandó emléket. Itt a könyveken, személyes használati tárgyakon túl egy megkövesedett mamutfogat is kezünkbe foghattunk.

Végül egy kis kötetlen beszélgetést tartottunk, finom sütemény és tea mellett. Többek között saját Népmese napi rendezvényeinkről, valamint a tankönyvezés szépségeiről és nehézségeiről beszélgettünk.

A résztvevők: a házigazda Sulyok Attiláné Erika és Horváth Gábor, Polczer Adél, Peresztegi Erika, Hegedüs Barbara, Kovács Krisztina és Bitai Judit. Elfoglaltságai, ügyes-bajos dolgai miatt sajnos több kollégának le kellett mondania a részvételt, de biztosan állíthatom, hogy így is hasznos és szép együtt töltött délelőttünk volt. Nagyon köszönjük a szervezést és a kedves vendéglátást!

Bitai Judit
Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási Nyelvű Középiskolája, Turisztikai és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája

A fotókat készítette: Peresztegi Erika és Hegedűs Barbara Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

Nemzetközi könyvajándéknap – könyvsablonnal

Február 14-ről a legtöbb embernek a Valentin-nap jut az eszébe. Más esemény is kötődik azonban ehhez a naphoz: a Nemzetközi könyvajándéknap. Lehet, hogy nem véletlenül, hiszen a szeretet, mégpedig a könyvek és az olvasás szeretete hívta életre ezt a napot is, amely 2012-től családi kezdeményezésből nőtte ki magát világmozgalommá (nemzetközi oldal, további információk a napról).

Iskolák, iskolai könyvtárak is csatlakoznak a felhíváshoz világszerte, így Magyarországon is. Várjuk kommunikációs csatornáinkon könyvtárostanár kollégáink élményeit, tapasztalatait, ők hogyan készültek erre a napra, hogyan, milyen eredménnyel valósították meg azt! A könyvajándéknaphoz kapcsolódva Készíts könyvet! címmel összeállítottunk és honlapunkon letölthető formában közzétettünk egy módszertani útmutatóval ellátott könyvsablont. (Dömsödy Andrea (összeáll.): Készíts könyvet! – Sablon projektekhez. Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2019)

A diákok gyakran kapnak olyan egyszerűnek tűnő feladatot, hogy készítsenek egy „könyvet” egy témában. Célunk, hogy ehhez olyan formát adjunk, ami segíti a formai kivitelezést, hiszen a tanulók maguktól nem is gondolnák, hogy a könyvnek milyen sokféle része van, és azoknak mind-mind funkciója, formai elvárásai.

Ez a sablon és tanulói segédlet segíti a könyvtárhasználat tanítását, de emellett bármely más tantárgy keretében bármely téma feldolgozásának formáját is adhatja. Olyan tanulók munkájához ajánljuk, akik még most ismerkednek az önálló alkotómunkával.

Felhasználási ötletek:
  • A nemzetközi könyvajándéknap alkalmából nemcsak nyomdában előállított, hanem saját készítésű könyvek is ajándékozhatók.
  • Egy témakör összefoglalásának hatékony módja, ha a tanulóknak maguknak kell a tanultakat, olvasottakat strukturálniuk (fejezetekre tagolniuk) és összefoglalniuk.
  • Egy témakör megismerésére irányuló információkeresési, könyvtári kutakodási feladat eredménye is bemutatható ebben a formában.

Ha kipróbálta, ossza meg velünk véleményét a ktegyesulet@gmail.com címen! Publikálásra alkalmas, dokumentált kipróbálásokat szívesen közzétesszük blogunk Jó gyakorlatok rovatában! (Innen tölthető le.)

Kép forrása

Képzéskínálat 2019/2020 – Szegedi Tudományegyetem

A következő tanév könyvtárostanári képzéskínálata a Szegedi Tudományegyetemen

A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– magyar nyelvű: okleveles könyvtárostanár
– angol nyelvű: Teacher of Library and Information Science

A képzési idő

  • nappali tagozaton 10 félév szakpárban
  •  levelező képzésben
    • 4 félév A 4 féléves, főiskolai vagy egyetemi szintű tanári szakképzettségre épülő, újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló, egyszakos könyvtárostanár mesterképzési szak bemeneti feltétele: főiskolai vagy egyetemi szintű tanári oklevél.
    • 2 félév Nem tanári mesterszakot követő egyszakos, 2 féléves 60 kredites tanári mesterképzés, mely a könyvtári informatika MA és a korábbi egyetemi végzettségűek számára lehetőség a könyvtárostanári végzettség megszerzésére.

A könyvtárostanár nappali képzésben második tanárszakként választható a következő szakpárokban:

  • angol nyelv és kultúra tanára– könyvtárostanár
  • informatikatanár – könyvtárostanár
  • magyartanár – könyvtárostanár
  • matematikatanár – könyvtárostanár
  • német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – könyvtárostanár
  • történelemtanár – könyvtárostanár

A képzés gyakorlati része

A tanítási gyakorlat az egyetem gyakorlóiskoláiban zajlik:
– SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája – Cs. Bogyó Katalin szakvezető könyvtárostanár, szakmetodikus vezetésével,
– SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola – Dr. Tóthné Nagyistók Katalin és Dr. Hegyiné Szabó Szilvia szakvezető tanárok vezetésével.

Elhelyezkedési lehetőségek:
Oktatási, közgyűjteményi, civil szféra területén. Közoktatási intézmények könyvtáraiban, könyvtárostanár munkakörben.

További információk:

Részletes szakleírás: Könyvtárostanár szakleírás SZTE

Ossza meg velünk véleményét, tapasztalatait! – Képzés, továbbképzés

Kedves Kollégák!

A Könyvtárostanárok Egyesülete felkérésre segíteni kívánja az EMMI Könyvtári és Levéltári Főosztályának könyvtárügyet, iskolai könyvtárügyet fejlesztő munkáját szakmai anyagok, javaslatok összeállításával. Ezekhez szeretnénk tájékozódni az iskolai könyvtárban dolgozó kollégák véleményéről, tapasztalatairól, ezért több témában rövid kérdőív kitöltését kérjük.

Számítunk arra, hogy tagjaink és más kollégák is nagy számban fognak válaszolni, mert fontos, hogy minél többféle szempontot lássunk.

Ezúttal az iskolai könyvtárakban dolgozók képzéséről, továbbképzéséről kérdezzük Önöket. Kérjük, osszák meg velünk véleményüket, tapasztalataikat, hogy ezekre támaszkodva alakíthassuk ki álláspontunkat!

A kitöltés anonim, személyhez intézményhez nem köthető módon, online történik a következő oldalon: http://www.ktep.hu/kepzkerdoiv2019

Kitöltési határidő: 2019. február 14.

Köszönettel,
a KTE elnöksége

Tartalom átvétel