Természetes, Természettudományi ismeretszerzés könyvvel - könyvtárral

Pappné Vőneki Erzsébet: Természetes, Természettudományi ismeretszerzés könyvvel - könyvtárral. 5-8. évfolyam - Kalauz és feladatgyűjtemény. Budapest, KTE, 2006 (Kis KTE Könyvek, 1.) 142 p.

A kötet már nem kapható.

Ajánlás

A könyvben található 500 feladat nagy részét 11 éves könyvtárostanári munkám alatt, az általam tartott könyvtárhasználati órákra és könyvtárban tartott szakórákra állítottam össze. Iskolai könyvtári szaktanácsadóként tapasztaltam, hogy milyen nagy az igény a lelkes, de időhiánnyal küszködő könyvtárostanárok részéről könyvtárhasználattal kapcsolatos szaktárgyi feladatok iránt.

A diákoknak, könyvtáros- és szaktanároknak szánt feladatsorok az életkori sajátosságokhoz igazodnak, összhangban vannak az adott évfolyam könyv- és könyvtárhasználati ismereteivel, a tanulók képességeit figyelembe véve differenciálásra adnak lehetőséget, s a tantervi tananyaghoz illeszkednek. Felhasználhatóak az iskolai könyvtárban tartott könyvtárhasználati és szakórákon, házi feladatként, beszámolókhoz, vetélkedőkhöz, versenyekhez, a tankönyvi tananyag színesítésére, kiegészítésére tanórán és tanórán kívül. A „könyv- és könyvtárhasználati kalauz” azt a célt szolgálja, hogy a tanulók egy helyen megtaláljanak minden gyakorlati segítséget a gyors és hatékony információkereséshez.

Bízom benne, hogy munkám segítség a vállalkozó szelleműeknek és bizonyság azoknak, akik kételkednek abban, hogy az iskolai könyvtár természettudományi és kézikönyvtári állományára építve is lehet érdekes és hasznos könyvtárhasználati és szakórákat tartani.

Pappné Vőneki Erzsébet
 

Bevezető

A középiskolák visszajelzései alapján baj van az általános iskolából kikerülő tanulók tanulási képességeivel, s ebből egyenesen következik, hogy a tanárok erre irányuló módszerei nem eredményesek. Ennek gyakran az „egykönyvűség”, a csak tankönyvből tanulás is az oka. Ha a tanulói önképzés elmarad, s a kötelező és a kiegészítő jellegű ismeretek nem kerülnek megerősítésre öntevékeny olvasással, a tanuló nem tudja elsajátítani azokat a tanulás-módszertani eljárásokat, melyek a különféle információk keresése, gyűjtése során fokozatosan kialakulnak.

Napjainkban az önművelés - mint az iskolában szerzett ismeretek bővítésének eszköze és formája -, az élethosszig tartó tanulás szükségessé válása miatt nélkülözhetetlen. A tanulás tanítása nem csak az osztályfőnök feladata, hanem minden pedagógusé. Természetesen nem minden tantárgy alkalmas egyformán az olvasással megvalósítható önképzésre, de az anyanyelv és a történelem mellett éppen a természettudományok nyújtják erre a legtöbb lehetőséget.

A KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI KALAUZ azt a célt szolgálja, hogy a tanulók egy helyen megtaláljanak minden gyakorlati segítséget a gyors és hatékony információkereséshez. Minden elméleti tudnivalót mellőzök, hiszen az ilyen jellegű alapozás a könyvtárostanár és a könyvtárhasználati óra feladata.

A FELADATGYŰTEMÉNY a négy természettudományos tantárgyat csak névleg választja szét, hiszen egységes felépítésben olyan komplex feladatokat ad, melyek hidat vernek a tárgyak között, s tudatosítják, hogy minden mindennel összefügg. Az általános kézikönyvek, sőt a szépirodalom sem marad ki ebből az egységből, színesítik a feladatokat és bizonyítják, hogy nem csak tankönyvből lehet tanulni.

A feladatok a tankönyvekből kimaradt érdekességekre építenek. Elmondhatjuk a gyerekeknek, hogy ezeket az ismereteket nem kell megtanulniuk, de a tapasztalat azt mutatja, hogy észrevétlenül marad meg a fejükben, hiszen maguk jártak utána. A felhasznált kézikönyvek, segédkönyvek címét, könyvtárban való fellelhetőségét, felhasználási körét viszont tudatosítsuk és kérjük számon. Így érhetjük el, hogy a tanuló értse: nem az információt kell tudnia, hanem azt, hogy milyen kérdésekre, hol, hogyan találhat önállóan választ.

Vannak szárazabb, fogalmakra rákérdező kérdések is, hiszen tanulmányaik során gyakran kell ilyenekre választ keresniük, de ezeket igyekeztem a feladat további részében kiegészíteni, színesíteni. A feladatok többnyire összetettek, mert több lépcsőben, a könyvtárban, a polcon és a katalógusban való keresésen át jutnak el a tanulók a könyvhöz, majd azon keresztül a keresett információhoz. Alaposan át kell lapozniuk a kérdéses könyvet, de a megoldás egyszerű, mert minden szükséges támpontot megkapnak a sikeres feladatmegoldáshoz. Ez a „biztos siker” és a csoportmunka, az összedolgozás, jó motiváló hatású.

A tanítás során kevés alkalom adódik csoportmunkára, pedig a differenciálás kiváló eszköze. A könyvtári óra egyenesen megköveteli ezt a tanulásszervezési formát, hiszen a tanulók létszáma és a rendelkezésre álló források mennyisége ezzel a módszerrel összehangolható, s a feladatok nehézségi foka szerint oldható meg a különböző képességű tanulók bevonása a munkába. Az egy könyvre építő feladatok ideálisan pármunkában oldhatók meg, különösen, ha csak egy példány áll rendelkezésre.
Kiemelt fontosságúnak tartom a hivatkozás és az idézés szabályainak tudatosítását és gyakoroltatását, ezért a forrásra való hivatkozást sok feladat megköveteli.
A segédanyagot elsősorban a tanulóknak és a szaktanároknak ajánlom, de a könyvtárostanárok is haszonnal forgathatják a könyvtárhasználati órán is felhasználható sokféle feladat miatt.

A segédanyag végén található a pedagógusoknak szánt, a feladatokhoz használt forrásokat is feltüntető megoldókulcs, valamint a források jegyzéke, mely tartalmazza a hozzájuk rendelt feladatok sorszámát is. A tanulók feladatsora végén is ott van a forrásjegyzék, hogy szembesüljenek a rendelkezésre álló irodalom sokszínűségével, s lehetőségük legyen válogatásra, továbbolvasásra a tanórán kívül is. (Emellett a forráslista arra is alkalmas, hogy nehezítsük a feladatokat: nem adjuk meg a könyv adatait, hanem a forrásjegyzékből kell a tanulóknak kiválasztaniuk a megoldásnál szóba jöhető dokumentumokat.)

A szaktanárok számára szeretnék olyan könnyen alkalmazható feladatsorokat összeállítani, melyek az életkori sajátosságokhoz igazodnak, szinkronban vannak az adott évfolyam könyv- és könyvtárhasználati ismereteivel, a tanulók képességeit figyelembe véve differenciálásra adnak lehetőséget, s a kerettantervi tananyaghoz illeszkednek. Felhasználható az iskolai könyvtárban tartott könyvtárhasználati és szakórákon, házi feladatként, beszámolókhoz, vetélkedőkhöz, versenyekhez, a tankönyvi tananyag színesítésére, kiegészítésére tanórán és tanórán kívül.

A feladatok zöme más forrásból is megoldható, nem csak a javasolttal, de ha ez nem kivitelezhető az iskolai könyvtár állományának összetétele miatt, mintául szolgálhatnak saját készítésű feladatokhoz.

Természetesen mindig többféle megoldás van, s az adott állomány megszabja a lehetőségeket. A feladatok egy átlagos iskolai könyvtár természettudományi és kézikönyvtári állományára épülnek, s nem zárják ki az otthoni és a közművelődési könyvtárban való kutatást sem. Célszerű felhasználás előtt meggyőződni arról, hogy a forrásjegyzékben szereplő könyvek megvannak-e a könyvtár állományában, s utána eszerint kiválasztani a feladatokat, esetleg más forrásban is utánanézni a megoldás lehetőségének. Ez jóval könnyebb, mint információkereső feladatokat kitalálni, s bízom benne, hogy a szaktanároknak nagy terhet veszek le ezzel a válláról.

Gyakorló iskolai könyvtárosként magam is tartottam könyvtári szakórákat természettudományos tantárgyakból. A gyerekek nagyon élvezték, s a tanárok a sikeren felbuzdulva elkérték a feladatokat, s a következő évben már ők vezették ezeket az órákat, én csak segítettem. Ez a tapasztalat vezérelt, amikor az 500 feladatot összeállítottam, s ajánlom az érdeklődők szíves figyelmébe.
 

Taralomjegyzék

BEVEZETŐ
I. KALAUZ AZ ÖNÁLLÓ SZAKTÁRGYI INFORMÁCIÓKERESÉSHEZ, A SIKERES KÖNYV- ÉS KÖNVTÁRHASZNÁLATHOZ
II. FELADATGYŰJTEMÉNY
TERMÉSZETISMERET 5. OSZTÁLY
TERMÉSZETISMERET 6. OSZTÁLY
FIZIKAI ISMERETEK 7. OSZTÁLY
FIZIKAI ISMERETEK 8. OSZTÁLY
KÉMIAI ISMERETEK 7. OSZTÁLY
KÉMIAI ISMERETEK 8. OSZTÁLY
FÖLDRAJZI ISMERETEK 7. OSZTÁLY
FÖLDRAJZI ISMERETEK 8. OSZTÁLY
BIOLÓGIAI ISMERETEK 7. OSZTÁLY
BIOLÓGIAI ISMERETEK 8. OSZTÁLY
MEGOLDÁSOK
FORRÁSJEGYZÉK
AJÁNLÁS